Új személyiséget kérnek vallomásukért a móri tanúk

A Fővárosi Bíróságot váratlanul érte, hogy a szerdai tárgyaláson két tanú orosz biztosítási csalással hozta összefüggésbe a 2002-es móri vérengzést, az ügyészség szerint azonban nem hangzott el új információ a meghallgatáson. A tanúk azt állították, tudják, kik a nyolcszoros gyilkosság elkövetői, de csak akkor beszélnek, ha a rendőrség garantálja a védelmüket. Ez azt jelenti, hogy biztonságuk érdekében ők és családjuk is új személyiséget kaphatnának.

Nagyon komoly kérésnek, ugyanakkor korrekt ajánlatnak értékelte a móri gyilkosság büntetőperében szerdán beidézett két új tanú feltételeit Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője. A tanúk a meghallgatáson azt állították, tudják, kik a móri vérengzés igazi tettesei, de konkrétumokat csak akkor hajlandóak elárulni, ha az ügyészség garantálja a védelmüket. A nyolc ember megölésével végződő 2002-es bankrablás ügyében jelenleg Hajdú László ellen folyik eljárás, akit most azzal vádolnak, hogy ő végezte ki mind a nyolc áldozatot. Kamarás Géza, Hajdú László védőügyvédje szerint azonban a két tanú a meghallgatáson azt mondta, nem Hajdú és a korábban már elítélt Kaiser Ede volt a tettes.

Frech Ágnes szerint a tanúk kérése nem egyszerűen védett tanúvá nyilvánításukat jelenti, hiszen az csak a nyomozás során elrendelhető intézkedés. Mivel ezek a tanúk már arcukkal, nevükkel megjelentek a bíróság előtt, védelmük csakis a védelmi programba való felvétellel biztosítható. Ez a legmagasabb szintű védelem, amit csak adni lehet, azt jelenti, hogy fogvatartásuk idején elkülönített zárkában helyezik el őket, a szabadulás után pedig ők és családtagjaik új személyiséget, új adatokat és iratokat kaphatnak. A büntető kollégium vezetője szerint Kaiser Ede perének harmadrendű vádlottja annak idején megkapta ezt a védelmet, de általában az olasz maffiaperek tanúit szokták ilyen szintű védelemben részesíteni.

A tanúk csak arra az esetre kérték ezt a kiemelt védelmet, ha az általuk elmondott információk megalapozottá válnak, de hogy az "alku" létrejön-e, arról az ügyészség dönt. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, még nincs tudomása róla, hogy a kérés hivatalosan megérkezett volna hozzájuk. Mint mondta, amíg nem kapják meg a kérést, addig nem tudnak arról sem beszélni, hogy mi lesz vele. Frech Ágnes ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, szerinte az ügyészségnek mindent meg kellene tennie, hogy a tanúk által felajánlott információk a bíróság rendelkezésére álljanak, hiszen ezek az adatok is hozzájárulhatnak az igazság kiderítéséhez.

"Nem bankrablásról volt szó"

Az egyik tanú egy nyolc oldalas vallomást írt a bíróságnak, amelyben a neveket, adatokat sorszámmal jelölte meg, a beadványhoz tartozó "megoldási kulcs" átadásának feltételéül pedig az ügyészséggel való megállapodást szabta. Az MTI információi szerint a szövegben a tanú orosz gazdasági kapcsolatokat, csoportokat említ és állítása szerint a bankban tartózkodóknak azért kellett meghalniuk, mert számukra kiderülhetett, milyen bűncselekmény állhat a bankrablás hátterében.

A másik tanú az MTI információi szerint azt is elmondta, hogy a 2002-es bankrablás indítéka nem rablás, hanem egy orosz pénzintézetekkel összefüggő biztosítási csalás lebonyolítása volt. A távirati iroda szerint a tanú a meghallgatáson azt mondta, hogy aznap egy biztosítási csalás összege folyt volna be Oroszországból, és azért épp május 9-re időzítették a bankrablást, mert ez a nap ünnepnap volt Oroszországban, így a magyar banki dolgozók a tranzakciót nem tudták volna leellenőrizni, egyeztetni orosz kollegáikkal.

Frech Ágnes az [origo]-nak azt mondta, hogy a bíróság számára ez egy olyan új információ volt, amely az alapeljárásban nem is merülhetett fel, mivel Hajdú Lászlót az eredeti vád szerint nem 8 ember kivégzésével, hanem csupán a fegyverek beszerzésével vádolta az ügyészség. Mint mondta, a most beidézett két tanú neve eddig fel sem merült a bírósági eljárás során, és az sem vetődött fel, hogy külföldi érdekeltsége lenne az ügynek. Az eljárásban a bizonyítás már a befejezéshez közeledett, amikor szerdán a védelem indítványára a két tanú kihallgatására került sor. Ez adott esetben akár az ügyészi vádat is megváltoztathatja - vélekedett a büntető kollégium vezetője.

Az ügyészséget nem nyűgözték le

A Fővárosi Főügyészség nyilatkozata szerint ellenben a tanúk semmi olyan új, érdemi információval nem álltak elő, amelyet a nyomozóhatóság ne ellenőrzött volna. Morvai Attila szerint ez azt jelenti, hogy a mostani tanúvallomás csak a bíróság számára volt új, a nyomozók számára nem.

Ezt erősítette meg Kamarás Géza, Hajdú László védője is, aki szerint a két tanú már az előző tárgyalási szakaszban jelentkezett, és a nyomozás befejezése után beszéltek is velük a rendőrségen. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy ezeket az embereket nem a védelem rángatta elő valahonnan, hanem önként jelentkeztek információikkal.

Kamarás az [origo]-nak azt mondta, őt nem lepte meg a két tanú által felvázolt verzió, semmiképpen nem tudja kizárni, hogy az igaz lehet. "Annyiban nem volt új információ, hogy mi már x ezer éve azt mondjuk, hogy itt nem egy bankrablásról van szó" - mondta, hozzátéve, hogy ő ugyan nem tudja, mit tudnak a tanúk, de annyit szerinte megérne a lehetőség, hogy az ügyészség legalább megvizsgálja az ajánlatukat.

A két tanúról Frech Ágnes annyit mondott, hogy jelenleg - más bűncselekmények elkövetése miatt - mindketten börtönben ülnek. Az MTI szerint egyikük szlovák, másikuk magyar állampolgár, és az információkért cserébe védelmet, enyhébb büntetést, valamint a 25 millió forintos nyomravezetői díjat kérték. Frech ezek közül csak azt tudta megerősíteni, hogy a tanúk védelmet kérnek vallomásukért, az ügyészség szóvivője pedig csak annyit mondott, hogy a tanúkról és a vallomásokról a bizonyítási eljárás végéig nem árulhatnak el további részleteket. Hogy ez meddig fog tartani, azt Frech Ágnes szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet megjósolni.

Visnovitz Péter