Kilakoltatási rohamtól tartanak a civilek

Civil szervezetek szerint december 1-ig tömeges kilakoltatásokra lehet számítani Budapesten a főpolgármester korábbi kérése ellenére. Demszky Gábor novemberben arra kérte a kerületi polgármestereket, hogy idén már senkit ne tegyenek utcára, ezt azonban néhány kerület már biztosan nem tartja be. A ferencvárosi aljegyző szerint ugyanakkor nem is az önkormányzatok, hanem a bírósági végrehajtók határozzák meg a kilakoltatások időpontját.

Bár Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere korábban azt kérte, hogy november 15-e után senkit se lakoltassanak ki Budapesten, egyes kerületek több civil szervezet információi szerint is embereket tesznek utcára november utolsó napjaiban. Az Utca Embere nevű, hajléktalanokat segítő önkéntes hálózat úgy értesült, hogy november végéig tömeges kilakoltatásokat tervez Újpest és Ferencváros önkormányzata. December elsejétől ugyanis törvényi tilalom akadályozza, hogy bárkit az utcára tegyenek, és a szervezet szerint ez sietségre sarkallja az önkormányzatokat.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője ugyan nem tud Az Utca Embere által jelzett tömeges kilakoltatásról, azt azonban megerősítette, hogy a napokban több - általa méltánytalannak tartott - kilakoltatásról értesült. "Egy konkrét esetről tudunk a Ferencvárosban, kettőről pedig Újpesten, de vannak olyan információink is, miszerint ez tovább folytatódik, és december 1-ig több kilakoltatás is lesz" - mondta, hozzátéve, hogy értesüléseik szerint az akciók nem véletlenszerűek.

A főpolgármester mást kért

A kilakoltatás most még elvileg törvényes, hiszen a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint csak december 1-je és március 1-je között nem lehet magánszemélyeket kilakoltatni, ha azoknak nincs hová menniük aktuális ingatlanukból. Demszky Gábor főpolgármester ugyanakkor nemrég elrendelte, hogy a fővárosban már november 15-től, egészen április elsejéig érvényben legyen a kilakoltatási moratórium.

Czuk Dóra, a főpolgármesteri hivatal sajtófőnöke az [origo] kérdésére elmondta,
a főpolgármester csak a fővárosi önkormányzat lakásaira vonatkozóan rendelte el a moratóriumot, ez pedig körülbelül 100 ingatlant érint. Ami a többi kerületet illeti, Demszky az elmúlt évekhez hasonlóan csak felkérte a kerületi polgármestereket, hogy a téli hidegben lehetőleg nem tegyenek ki senkit az utcára. "Ez a kérés azonban nem kötelező jellegű, a főpolgármester csupán arra kérte polgármester társait, hogy a paragrafusok mellett az emberiességi szempontokat is vegyék figyelembe" - mondta a sajtófőnök.

A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a fővárosi önkormányzat nem tehet semmit, ha egyes kerületekben mégis kilakoltatásra kerül sor november 15. és december 1. között, hiszen erről a kerületeknek még csak tájékoztatniuk sem kell a fővárost. Czuk Dóra szerint ugyanakkor az előző évek tapasztalata az volt, hogy a kerületi polgármesterek teljesíteni szokták a főpolgármester kérését a kilakoltatásokkal kapcsolatban.

Nem az önkormányzat dönt

A civilek félelmeit részben cáfolta a Ferencvárosi Önkormányzat aljegyzője is, aki az [origo]-nak nyilatkozva azt mondta, mindössze egy kilakoltatást fognak végrehajtani november 28-án, erről pedig már tavaly nyáron megszületett a jogerős bírósági döntés. Ördögh Brigitta hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem is tud tömeges kilakoltatást tervezni, hiszen az intézkedések időpontját nem ők, hanem a bírósági végrehajtók határozzák meg.

Gurály Zoltán ugyanakkor úgy vélte, a kilakoltatás nem automatizmus, minden bizonnyal van beleszólása az önkormányzatnak is. "Jogszabályilag ez így van, de szerintem Demszky Gábor nem véletlenül fordult a kerületi polgármesterekhez, én ebből arra következtetek, hogy lehet befolyásolni az időpontot" - mondta.

A Menhely Alapítvány szóvivője szerint egyébként a kilakoltatások módja is arra utal, hogy a végrehajtók nagyon sietnek a határidő miatt, és ezért nem járnak el méltányosan. A ferencvárosi esetben például egy olyan családot tesznek utcára kedden, amelyik annak idején eltartási szerződést kötött egy idős hölggyel. A kilakoltatásra azért fognak sort keríteni, mert az eltartott hölgy egy éven belül meghalt, így a család törvényesen nem kaphatta meg a lakását. "Ezt leginkább egy gázrobbanással lehet párhuzamba állítani, amikor pedig az önkormányzat átmeneti lakást szokott biztosítani a katasztrófa érintettjeinek" - mondta Gurály, aki szerint a lakók rajtuk kívülálló okból veszítették el a lakást.

Visnovitz Péter