Négyszázezerért lakoltatják ki a szegényeket

Sokkal többe kerül az államnak a tömeges kilakoltatás, mint az adósságok kifizetésében segíteni a veszélybe került családokat - derült ki egy beszélgetésen, melyet az Esélyegyenlőségi Minisztériumban rendeztek. Göncz Kinga miniszter külső segítők idejében történő bevonásában látja a probléma megoldását, hiszen a kilakoltatások átlagosan mindössze 400 ezer forint adósság következményei. A minisztérium adósságkezelő programot dolgoz ki, és tervbe vette a szociális törvény módosítását is.

A kilakoltatás drágább, mint a segítség

Sokkal drágább a kilakoltatás, mint a segítség - Vecsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos szerint. Egyetlen hajléktalan-férőhely fenntartása ugyanis évente 550 ezer forintjába kerül az államnak, egész családok ideiglenes elhelyezése még ennél is drágább. A Szociális Tanács számításai szerint a kilakoltatások során több ezer gyermek kerülhet állami gondozásba, amelynek költségei szintén nagyon magasak. Idejében kell megállítani az eladósodást segélyekkel vagy munkalehetőség biztosításával, hiszen a minimálbér sokkal több, mint a 17 ezer forintos szociális segély. A kilakoltatások ráadásul átlagosan 400 ezer forintnyi tartozás eredményei, amelyet körülbelül öt év alatt halmoztak fel a családok. Ez alapján havonta kevesebb mint hétezer forint hátralékot nem tudtak kifizetni a szerencsétlenül járt családok.

A Roma Polgárjogi Alapítvány adatai szerint országosan nyolcezer háztartást fenyeget a kilakoltatás, a fővárosban ez ezerkétszáz családot érint. Ez csak a jéghegy csúcsa, körülbelül harmincezer ember problémájáról van szó - vélte Vecsei. "Ezek a legszegényebb emberek, a legrosszabb házakból, még önkormányzati lakásokból is kiteszik őket" - mondta Korózs Lajos politikai államtitkár.

A kilakoltatás inkább városi probléma. Sokan vélik úgy, hogy ha a falujukban nincs munkalehetőség, a városba költözve jobban megélnek majd. Ezzel az egyre szaporodó elszegényedő városi réteggel az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni - mondta Göncz Kinga, aki szerint a megoldás az lehet, ha visszavezetik ezeket az embereket a falujukba, ahol úgyis olcsóbb az élet, és megszervezik a tömegközlekedést.

Adósságkezelő rendszert dolgoznak ki

A szociális tárca kidolgoz egy adósságkezelő programot, ami elsősorban azokon próbál segíteni, akik hosszú ideje húzódó adósságot halmoztak fel - ez esetben részben vagy teljesen elengednék a kamatokat. A romatelep-felszámolási program is egyike a megoldásoknak - mondta Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter egy kerekesztal-beszélgetésen. A szociális törvény tervezett módosításában fel kell majd sorolni, mik pontosan az önkormányzatok feladatai, és ellenőrizhetővé kell tenni, hogy a kilakoltatások előtt történtek-e megfelelő megelőző intézkedések - mondta a miniszter.

A használt lakásra is felvehető szociálpolitikai kedvezmény, a Fészekrakó-program és a közüzemi díjak kifizetését megkönnyítő, nemrégen bevezetett kártyás árammérő program is segítené a tömegessé váló kilakoltatások megelőzését Göncz Kinga szerint. A kártyás árammérő a miniszter szerint azért hasznos, mert sokan nem is tudják, mennyi pénzzel tartoznak, amíg a szolgáltató ki nem kapcsolja az áramot.

Nem tudnak segíteni az önkormányzatok, bár pénzük van

"Nem mondhatjuk azt hatalmi szóval, hogy az önkormányzatok állítsák le a kilakoltatásokat" - mondta Göncz. "A szociális törvény csak azt mondja ki, hogy működjön a családsegítő szolgálat, az adósságkezelés. Sok helyen segély formájában segítenek a számlák kifizetésében, de ez nem elég" - vélte a miniszter, hozzátéve, hogy az önkormányzatoknak sokszor van forrásuk a segítséghez, de nincs kapacitásuk arra, hogy egyéni megoldásokat dolgozzanak ki. Van olyan település, ahol a családsegítőknél a kilakoltatásra várók fele nem volt regisztrálva, és az önkormányzatoknak ötletük sem volt arra, hogy mit tegyenek.

Göncz Kinga szerint az a megoldás, ha a családsegítő, a gyermekvédelem, a munkaügyi központ együttesen döntik el, hogyan lehet a leghatékonyabb adósságkezelő rendszert megtalálni egy család megmentésére, még mielőtt kilakoltatásra kerül sor. Ebbe külső szakértőt és a családot is be kell vonni. A külső segítő azért fontos, mert a családsegítő például önkormányzati fenntartású, és ha vitára kerül sor a kilakoltatással fenyegetettek és az önkormányzatok között, a családsegítő nem tud fellépni az önkormányzat érdekei ellen.

Azokra a településekre, ahol fennállt a tömeges kilakoltatás veszélye, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szakértői csapatokat küldött a közelmúltban, amelyek megpróbálták összehangolni a munkát a különböző szervezetek között. Korózs Lajos szerint "több mint 30 család gondja oldódott meg" ezzel a módszerrel.