"Eladtam a lakásomat, hogy az árán családi házat vegyek, de addig keresgéltem, míg elittam az árát. Aztán a kocsi árát is" - mesélte Sándor, aki 25 éve iszik. A 45 éves férfi a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának visszajáró betege. Issza a tablettás, kannás borutánzatokat. A hét évvel fiatalabb István egy Nyugati tér közeli kocsmában üldögél, délelőtt 11-kor egy korsó sör és egy feles van előtte, ő még nem járt detoxikálóban, "általában kialussza" rendszeres részegségét. Nem hallottak soha egymásról, de két dologban hasonlítanak egymásra: nem képesek elszakadni az alkoholtól, és egyáltalán nem hisznek abban, hogy bárki "onnan fentről, csökkenteni tudná a piások számát".
Hatmillió ember fogyaszt alkoholt ma Magyarországon, ebből 600 ezernek jelent valamiféle problémát az ivászat, bár ők még nem mind alkoholisták. Hatvanezer olyan ember él az országban, aki egyértelműen orvosi eset és 6 ezer embert már nyomorékká is tett az alkohol - így összegezte Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház főorvosa azt, hogy mennyi embert érint az alkoholprobléma nálunk.
A kormányzat egészségügyi reformjának sokat hangoztatott eleme - az olcsóbb és hatékonyabb intézetek kialakítása mellett - a társadalom egészségesebb életmódra nevelése. Az alkoholfogyasztás épp egyike az ilyen területeknek, mégis kevesebbet hallani erről, mint például a dohányzás visszaszorításáról. Az Egészségügyi Minisztériumban megkeresésünkre azt mondták, hogy a hangsúly az alkoholfogyasztás okozta betegségek megelőzésén lesz az következő években. A tárca kijelentette: az alkoholproblémával küzdők számát 2010-ig 500 ezer fő alá akarják szorítani.
Kampányok és korlátozások
Arról, hogy ezt miként akarják elérni, nem sokat lehet tudni. Az Államreform Bizottság honlapján található ugyanakkor Alkoholpolitika és stratégia címmel egy idei tanulmány, amelyben vannak ötletek. Bár a tanulmány szerzői már dolgozatuk elején hangsúlyozzák, hogy nem hisznek az alkoholmentes társadalom megvalósíthatóságában, azt is kijelentik: mindent meg kell tenni a probléma enyhítése érdekében.
A cél elérésére számos konkrét javaslatot sorol a dolgozat. Elsőként a "célzott lakossági kommunikációs kampányokat" említi, aminek a forrását is megjelöli a tanulmány. Javaslata szerint az alkoholreklámra és szponzorációra a cégek által fordított összegek meghatározott részét, minimálisan 20 százalékát az alkoholfogyasztás valós kockázatait bemutató, lakossági kampányokra kellene fordítani.
Az italokhoz való hozzáférés korlátozása talán a legrégebbi módszer, amivel az államok éltek és élnek még ma is sokfelé (lásd erről keretes írásunkat a következő oldalon). Magyarországon gyakorlatilag szabad a pálya most, mindössze annyi szigorítás van érvényben, hogy 18 év alattiakat alkohollal elvileg nem szolgálnak ki az üzletek és a szórakozóhelyek. Radikálisabb változtatásokat jelentene a tömény italok kiskereskedelmi forgalmazásának korlátozása, azok külön üzletekben való forgalmazása - ez is szerepel az elképzelések között.
Egyre drágább mulatság
"A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezetében élők egészségét!" valamint "A füst benzolt, nitrozamint, formaldechint és hidrogén-cianidot tartalmaz" olvasható ma ugyanannak a cigarettásdoboznak az elő- és hátlapján. Ennek mintájára olyan elképzelés is olvasható az Államreform Bizottság honlapján, hogy a sörös-boros-pálinkás üvegeken is idővel megjelenhetnének a fogyasztókat remélhetőleg elriasztó feliratok.
A szeszesitalok adótartamában jelenleg is megmutatkozik az a szemlélet, hogy minél töményebb az ital, annál nagyobb a teher rajta, bár a magyar borászok a gyakorlatban egyáltalán nem fizetnek jelenleg adót. Leegyszerűsítve a javaslat az, hogy ez a megkülönböztetés az égetett szeszek és a sör/bor között a jövőben még nagyobb legyen. Mégpedig a tömény italok árának további emelésével, hiszen ezek az italok a legerősebb egészségkárosítók.
A matricázást-feliratozást igen jó ötletnek tartja Funk Sándor, az adóemelés azonban szerinte könnyen visszaüthet. Mint a főorvos mondja, a drága alkohol a boltokban marad, aki inni akar, az a "mindenféle szörnyű pancsolt italokat veszi majd inkább olcsón". Pontos adatok nincsenek róla, de mint a tanulmány is utal rá egy helyen: Magyarország Európa élvonalában van az illegális, rossz minőségű alkoholok előállítása és fogyasztása terén már ma is.
A javaslatok között szerepel a jelenlegi zéró véralkoholszint megtartása vezetéskor, viszont újdonság lenne, hogy minden egyes közúti ellenőrzésen kötelező lenne megszondáztatni a sofőröket. Első ránézésre meglepő, de az alkohol még az autók kötelező biztosítását is megnövelheti. Az egyik elképzelés szerint "közlekedési alkohol-prevenciós alapot" kellene létehozni, aminek finanszírozása a gépjármű-felelősségbiztosítás meghatározott részéből történne. Márpedig nehéz elképzeni, hogy ez ne növelné a biztosítás jelenlegi árát.