A tankönyvek tematikája, a fejezetek mennyisége alig változott az elmúlt harminc évben - legalábbis ami a történelem-, fizika- és matekkönyveket illeti. A tankönyvek által közvetített tanítási, tanulási stratégiák jobbára még most is a 80-as évek felfogását tükrözik - mondta el Kojanitz László, a Tankönyv- és Taneszközkutató Intézet vezetője. Az intézet felmérése az elmúlt harminc év 5-8. osztályos tankönyveit hasonlította össze - hat tantárgyból.
A szövegek egyre nehezebben érthetők. Az eredmények szerint a hosszú mondatok aránya jóval több az újabb, a kilencvenes években és a 2000 után kiadott könyvekben. A szakiskolásoknak készült könyveknél például a mondatok harmada 150 betűnél hosszabb.
Volt olyan, szintén szakiskolásoknak készült biológiakönyv, amelyben 10 oldalon 440 szakszó szerepelt. A történelemkönyveknél pedig - a kiegyezésről szóló fejezetekben - az új könyvek kétszer annyi szakszót használnak, mint a korábbiak - sorolta a példákat Kojanitz László.
Akadnak pozitív változások is: az utóbbi időben némileg csökkent a tananyag mennyisége, míg a kilencvenes évek könyveire még az volt a jellemző, hogy egyre több információt próbáltak belezsúfolni. Az újabb könyvekben már több a színes kép és illusztráció, és érdekesebbek a feladatok is - hangzott el a felmérés eredményeiről szóló sajtótájékoztatón.
A magyarázatot kispórolják
Magyarországon a szülők és tanárok egyre többször panaszkodnak amiatt, hogy nehezen érthető a tankönyvek szövege. A túl sok és túl nehéz ismeretanyagot tartalmazó tankönyv túlterheli a tanulókat, kudarcélményt és frusztrációt okoz - vélik az [origo] által korábban megkérdezett nevelési tanácsadók.
A legtöbb tanulási problémát a szakszavak szokták okozni a tanulóknak. Egy 2005-ben közzétett - szintén Kojanitz László által vezetett - vizsgálat szerint van olyan középiskolai biológiakönyv, amelyben tíz oldalon több mint 400 szakszó található, egyes történelemkönyvek pedig egyetlen témakör tárgyalásához 88 szakkifejezést használnak. Az általános iskolai kínálatban van olyan könyv, amely mondatonként majdnem három idegen szót tartalmaz átlagban.
A szerzők - amint azt korábban Kojanitz László az [origo]-nak elmondta - sok esetben túlértékelik a diákok szövegértési képességeit, nem alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz. "Gyakorta előfordul, hogy a tanulói terhelés könnyítése érdekében a tankönyvszerzők igyekeznek rövidebbre fogni a tankönyvi leckéket. Ezt azonban a magyarázó vagy kiegészítő információk elhagyásával valósítják meg. Ilyenkor nemhogy könnyebb, inkább nehezebb lesz a tanulók dolga" - áll a 2005-ös tanulmányban.
MTI/[origo]