A román csillagásznak ajtót nyit Gyurcsány

Közel 140 szakmában engedélyezné a kormány, hogy a január elsején az EU-hoz csatlakozó Románia és Bulgária állampolgárai munkát vállaljanak Magyarországon - derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a kormányfő kezdeményezett a két ország uniós csatlakozása kapcsán. A jelenlegi tervezet szerint szabadon vállalhatnának munkát például az orvosok, csillagászok, nyomozók és a filozófusok. A megbeszélésen a Fidesz képviselői nem vettek részt.

A Románia és Bulgária uniós csatlakozása kapcsán felmerülő munkaerő-piaci kérdésekről szóló megbeszélésen az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői egyetértettek abban, hogy a két ország uniós csatlakozása után az lenne a legjobb megoldás, ha Magyarország csak részlegesen nyitná meg a munkaerőpiacát. A Fidesz és a KDNP képviselői nem mentek el az egyeztetésre, mondván, nem akarnak hozzájárulni, hogy a miniszterelnök ilyen eseményekkel kitörjön elszigeteltségéből.

A kormány által készített javaslat szerint csak 130-140 szakma esetén kapnának automatikusan engedélyt a munkavállalásra a románok és a bolgárok, a többi szakmában egyelőre nem. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt azzal is indokolta, hogy a tapasztalatok szerint a két csatlakozó ország állampolgárai mobilabbak, vagyis a magyaroknál könnyebben próbálkoznak meg azzal, hogy külföldi országokban szerezzenek munkát. A kormányfő hozzátette: a részleges nyitás utáni tapasztalatokat félévenként lehetne felülvizsgálni, és ennek alapján esetleg módosítani a megnyitott szakmák listáját.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azzal érvelt a részleges nyitás mellett, hogy a jövőben tovább lehet majd nyitni, szigorítani azonban már nem lehet. Azt mondta, ha az összes uniós tagállam lehetővé tenné a szabad munkavállalást, akkor nem lenne kérdés, hogy Magyarország is így járna el. A régi tagállamok korlátozásai miatt azonban bekövetkezhetne az úgynevezett előszoba-effektus, vagyis nálunk ragadnának a nyugati országokba tartó munkások.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke ugyancsak a fokozatos nyitást támogatta a megbeszélésen. Hozzátette: a külföldi munkavállalók számára csak azokat a szakmákat szabad megnyitni, ahol jelenleg is hiány van. Többek között az egészségügyben, az építőiparban vagy az élelmiszeriparban. Kóka János gazdasági miniszter pedig azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac megnyitása szerinte a feketemunka ellen hat majd.

Az egyeztetésen a lehető legnagyobb nyitás mellett egyedül Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő érvelt. Mint mondta, a liberálisok számára az Európai Unió alapelvei közül a személyek szabad mozgása egy teljesebb nyitás mellett szólna.

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a megbeszélés után elmondta: a kormánynak még decemberben döntenie kell a két országgal szemben érvényesített munkaerőpiaci sazbályokról. Erre várhatóan a december 20-i kormányülésen kerül sor. Kijelentette, hogy addig is megpróbálják megtudni az egyeztetésről távol maradó ellenzéki pártok álláspontját is, ennek érdekében levélben fog a pártelnökökhöz fordulni.

Jöhet a metróvezető, a lelkész és az orvos

Az egyeztetésen elhangzottak szerint alapvetően olyan területeken tennék lehetővé a román és bolgár munkaerő beáramlását, amelyek jelenleg hiányszakmának számítanak. Ilyen elsősorban az építőipar, az egészségügy vagy az élemiszeripar. Az Országos Érdekegyeztető Tanácstól az [origo] birtokába jutott egy tervezet azokról a szakmákról, amelyekben minden korlátozás nélkül elhelyezkednének a románok és a bolgárok. A végleges változat, amely 130-140 szakmát fog tartalmazni, a decemberi kormánydöntéstől függ.

A tervezet szerint munkát vállalhatnának a felsőfokú egészségügyi dolgozók, így az orvosok, fogorvosok, mentőtisztek. A műszaki foglalkozások közül megnyitnák a kapukat a gépészmérnökök, az informatikusok, a szoftverfejlesztők előtt, csakúgy, mint több technikusi területen. A listában olyan szakmák is szerepelnek, mint csillagász, nyomozó, matematikus. segédszínész, cirkuszművész és lelkész. Szabadon érkezhetnének dolgozni a bányászati robbantómesterek, csillések, kalaposok és metróvezetők is.

Gergely Zsófia