Az Európai Uniós tagállamok közel kétharmadában vezettek be lakossági önrészfizetést - angolul co-payment - vizitdíj vagy kórházi napi térítés formájában. A régi, 15 uniós tagállam közül Nagy-Britannia, Hollandia és Spanyolország kivételével mindenhol van vizitdíj. Az újonnan csatlakozók közül pedig csak a csehekenél, a lengyeleknél, a livánoknál és Máltán nincsen co-payment.
A régi uniós tagoknál a vizitdíjnak hagyománya van, a volt szocialista országok közül pedig egyre többen vezetik be - mondta az [origo]-nak Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet igazgatója. A vizitdíjjal kapcsolatos tapasztalatokról Kincses elmondta: a túlzott félelem sehol nem vált valóra, összeségében azonban megállapítható, hogy a betegforgalom mindehol csökkent, ahol bevezették a co-payment valamilyen formáját. A legnegatívabb hatást Szlovákiában okozta a vizitdíj, amit idén azért vontak vissza, mert a kormány túl gyorsan akarta keresztül verni a társadalmi reformokat - tette hozzá a szakember.
Mindez pedig azért érdekes, mert a magyar tervek kidolgozásában részt vett a szlovák egészségügyi reform egyik szülőatyja, Peter Pazitny is. A Robert Fico vezette szlovák kormány - a koalíciót adó legnagyobb párt választási ígéreteit teljesítve - szeptember elsejétől szüntette meg a húszkoronás - 143 forintos - vizitdíjat, és a kórházi ágy egynapi használatáért fizetendő, ötven koronás - 358 forint - ágydíjat. A betegeknek azonban továbbra is fizetniük kell a 20 koronás receptdíjat, valamint az is pénzbe kerül, ha az orvos sürgősséggel látja el őket.
Ausztriában és Németországban hasonló rendszer működik: nem az orvosi vizitért kell fizetni, hanem - tb-kártya hiányában - az egészségbiztosítónak, mégpedig azért, hogy igazolást adjon ki a betegnek arról, hogy fizeti a járulékot. Az igazolás birtokában ingyen jár az orvosi kezelés. Németországban az igazolás negyedévenként 10 euró (2700 forint), míg Ausztriában évenként kerül ugyanennyibe.
Franciaországban a betegek az orvosi kezelés 30 százalékát + 1 eurót fizetnek vizitdíjként. A magyar rendszerhez hasonlóan itt is van felső plafon, aminél nagyobb összeget egy évben nem lehet fizetni. A viszonylag magas összeget a francia rendszer azzal kompenzálja, hogy lehetőség van kiegészítő biztosításra, ami fedezi a vizitdíjat.
A skandináv országok vizitdíjai is hasonlítanak egymáshoz. Finnországban, ha azonos betegség miatt jár orvoshoz a beteg, akkor az első három kezelésért kell összesen 11 eurót (3047 forint) fizetnie, a következő kezelések ingyenesek.
A Benelux-államokban Franciaországhoz hasonlóan a kezelés százalékában határozzák meg a vizitdíjat. Luxemburgban ez 20 százalék, Belgiumban 10-25 százalék. Luxemburgban azonban, ha a beteg adott hónapban többször is orvoshoz megy, a következő kezelésekért már csak az ellátás 5 százalékát kell vizitdíjként kifizetnie.
Szlovéniában a vizitdíjak, illetve a gyógyszerár támogatások összege is a kezelt betegség súlyosságától függ. Ha a betegnél rákot diagnosztizálnak, akkor lényegesen alacsonyabb vizitdíjat fizet, mint egy megfázásos betegségnél.
Tiefenthaler Eszter - Szabó András