Az [origo] által megkérdezett kórházigazgatók többsége pár hónapos káoszra és ellátási nehézségekre számít a korházi ágyak tervezett lefaragása után. A kórházigazgatók szerint különösen a belgyógyászati szakmáknál (reumatológia, nőgyógyászat) fordulhat elő, hogy a beteg áprilistól a kórházában bolyongva nem találja azt az osztályt, illetve azt az orvost, ahova korábban járt.
Ennek oka, hogy a kormány az egészségügyi reform keretében 9 ezer kórházi ágyat szüntetne meg. A kormány az átalakítást azzal indokolja, hogy Magyarországon jóval több kórházi ágy van, mint amire valóban szükség lenne. Az ágyszámok csökkentéséről szóló tervezetét a tárca hétfőn hozta nyilvánosságra. Ez kórházakra lebontva azt tartalmazza, hogy az egyes intézmények hány ággyal működhetnek a jövőben. A javaslatok nem véglegesek, azokat január végéig módosíthatják a kórházak fenntartóiból álló Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET).
Az így elosztott kapacitások alapján március 31-ig kell a kórházaknak szerződést kötniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Ezután derül csak ki, hogy az átalakított rendszer hogyan működik a gyakorlatban. Ahhoz, hogy az ellátás zavartalan legyen, arra van szükség, hogy a RET-ek időben elkészítsék az új területi beutalási rendeket, amelyek azt tartalmazzák, hogy a betegeket a megszűnő osztályok helyett hova kell utalniuk a háziorvosoknak. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint kisebb nehézségek várhatók ugyan, de a háziorvosok és mentőszolgálatok a megfelelő helyekre irányítják és szállítják majd a betegeket.
Budaházy Emil, a Péterfy Sándor utcai kórház - amelyet 120 aktívval ággyal kurtítana meg a tárca - főigazgatója szerint, ha egy beteg ragaszkodni fog a kedvenc szakorvosához, kezdetben elkerülhetetlenek lesznek a problémák. "Lehet, hogy a háziorvos ismerni fogja az új beutalási rendet, korántsem biztos, hogy azt is tudja majd, hova költözött Kovács doktor" - utalt Budaházy arra, hogy a beteg nem feltétlenül ahhoz a szakorvoshoz fog menni, ahova a háziorvos továbbutalja, hanem keresni fogja a régi orvosát. A főigazgató különösen a belgyógyászat terén számít nehézségekre, mivel az ágyak megszüntetése főként ezt a területet érinti. A kórház vezetője szerint az olyan speciális területeken, mint a kardiológia vagy a hematológia valószínűleg zavartalan lesz az ellátás.
A főigazgató legalább 3 hónapos átmeneti nehézségre számít. Hónapokig húzódhat az átállás a Szent Rókus Kórház - ahol a tárca tervei szerint teljesen megszűnne az aktív ellátás - főigazgatója és Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke szerint is. Szolnoki úgy véli a lefaragások miatt kórházi várakozásra is fel kell készülniük a fővárosiaknak. A politikus szerint ennek oka, hogy a belgyógyászati ágyak száma Budapesten 2685 ágyról 1905-re, vagyis 29 százalékkal csökken. Szolnoki számításai szerint a sebészeti és a szülészeti ágyak száma 40-40, a csecsemő ellátásé pedig 30 százalékkal lesz kevesebb. Ez pedig az SZDSZ-es képviselő szerint kezdetben feszültséget okozhat.
Az egészségügyi tárca ajánlásai szerint öt kórházban (Schöpf-Merei, budai MÁV-kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és Parádfürdői Állami Kórház) teljesen megszűnne az ellátás. Kilenc kórházban a műtetek utáni rövidebb ápolást igénylő aktív ágyak szűnnének meg teljesen. Ide tartozik: a bonyhádi, a kapuvári, a szikszói, a várpalotai, a zirci, a nagykőrösi kórház, a soproni szanatórium, valamint a fővárosi Szent Rókus kórház. A mezőkövesdi kórház pedig már korábban jelezte, hogy tervezi az aktív ellátás megszüntetését. Tizenkét további intézménynél a tárca nem hozott döntést, itt a RET-ek döntik el, hogy megszüntetik-e az aktív kapacitást.
Szabó András