Az Alkotmánybírósághoz több bíró is fordult a titkos adatgyűjtésre vonatkozó szabályok ügyében. Ez három törvényt érintett, a 2003 júliusában módosított büntetőeljárási törvényt, a rendőrségi törvényt és a jövedéki törvényt. Utóbbi úgy került be a képbe, hogy a vám- és pénzügyőrség is nyomozati jogkört kapott korábban.
Az Alkotmánybíróság mostani határozatában kimondta, hogy a titkos adatgyűjtésre - például telefonlehallgatás, levélfelbontás vagy házkutatás a tulajdonos tudta nélkül - vonatkozó egyes szabályok alkotmányellenesek. A határozat szerint a jogszabályok sértik az emberi méltósághoz, a magánlakáshoz, a magántitkok és az egyes személyes adatok védelméhez, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való alkotmányos jogot.
A testület szóvivője, Sereg András az [origo]-nak elmondta, a döntés nem érinti azt a szabályt, hogy továbbra is bírói engedély kell az ilyen eljáráshoz. A vitatott törvények kimondják, hogy titkos adatgyűjtést akkor lehet folytatni, ha olyan súlyos bűncselekményről van szó, amely legalább öt év szabadságvesztést von maga után, valamint enyhébb esetekben is, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezekkel a feltételekkel volt gondja az Alkotmánbyíróságnak: szerinte túl kidolgozatlanok, bizonytalanok voltak ezek a megfogalmazások.
A büntetőeljárási törvény például úgy fogalmaz, hogy titkos adatgyűjtésre van lehetőség, ha "kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos" ügyről van szó. Az Ab szerint azonban ez így túl tág megfogalmazás, ennél konkrétabb feltételeket vár a törvényhozóktól. A kifogásolt rendelkezések hatályban maradnak év végéig. Addig kell új szabályokat kidolgozni.