A mohácsi vészig nyúl vissza a Gönczöl-jelentés

A rendőrséget, a Fideszt, a miniszterelnököt, az államfőt is bírálja a Gönczöl-bizottság. A legnagyobb ellenzéki pártot különösen éles kritikával illeti. Gyurcsány dicsérte a jelentést, a rendőrség úgy tesz, mintha nem is létezne. Sólyom tanácsadója lényegében kétségbe vonta a bizottság függetlenségét, amit a kormány visszautasított. A jelentés egészen a 16. századig visszanyúlva keresi az okokat a szeptemberi-októberi eseményekre. A lehetséges magyarázatokról és felelősökről cikkünk első, a javaslatokról  a második oldalán olvashat.

"A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség, és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is" - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette szakértői bizottság. A közel 200 - mellékletekkel együtt mintegy 260 - oldalas jelentést teljes terjedelmében kedd reggel az interneten hozták nyilvánosságra. A lezajlott események a bizottság szerint nem köthetőek egy kiváltó okhoz, így a miniszterelnök "amúgy joggal bírálható" balatonőszödi beszédéhez.

A szeptember-októberi események - és az augusztusi tűzijáték - a bizottság szerint arra is rávilágítottak, hogy sem a rendőrség, sem a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére.

Sérelmi nemzettudat, kallódó fiatalok

A lehetséges történelmi társadalmi okokat is részletezi a jelentés. "A magyar társadalmat a 16. századtól kezdve a 20. századnak csaknem a végéig számtalan kudarcélmény érte, míg a siker ízét sosem élvezhette igazán" - állapítja meg a bizottság, amely szerint kérdés, hogy "vajon a magyar társadalom miért nem éli meg pozitív történelmi fejleményként, sikerként, hogy nemzetközi elhelyezkedése tekintetében évszázadok óta most első ízben valóban a siker útjára lépett".

Több okot is felsorolnak: "A máig sem gyógyult sérelmi nemzettudat", a "családok életére napjainkig kiható súlyos jogsértések hosszú láncolata", a "jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem", "a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele", "1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználása". A bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy a "magyar társadalomban még nem alakult ki a mai globális kapitalizmusnak megfelelő struktúra, a társadalom nem ötvöződött egésszé", ráadásul a "fiatalok egy része kallódik, és szilárd kapcsolatok híján könnyen csapódik veszélyes vállalkozásokhoz".

A Fideszt, Gyurcsányt és Sólyomot is hibáztatják

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök hibázott, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel idejében a politikai válság kialakulásának lehetőségét, és így nem is tudott rá megfelelően reagálni. A jelentés a helyzet kialakulását vizsgálva arról ír, hogy a politikai pártok 2006-ig halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, miközben az embereknek folyamatosan egyre több dolgot ígértek.

"Köszönöm, megkaptam, végigolvastam" - mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő a Gönczöl-bizottság utolsó ülésének nyilvános részén. A miniszterelnök dicsérte a jelentést, amelyet alapos, részrehajlás nélküli munkának minősített, a következtetéseket pedig a következő hetekben vonják le.

A jelentés szerint a köztársasági elnök - a bizottság szerint "egyoldalúságtól sem mentes" - konfliktusmegoldási kísérletei sem voltak a legszerencsésebbek, mert hangsúlyozták az erkölcsi válságot, hamis képzetet keltettek, és egyáltalán nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához. A munkabizottság tagjai úgy találták, hogy a köztársasági elnök feszegette hatásköreinek határát a beavatkozásával. Reagálásként a Köztársasági Elnöki Hivatal annyit közölt kedd délelőtt az [origo]-val, hogy jelenleg még tanulmányozzák a jelentést.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője ugyanakkor az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az úgynevezett Gönczöl-bizottság jogi értelemben olyan munkacsoport, amelyet kormányhatározat hozott létre, maga a munkacsoport pedig a vonatkozó jogszabály szerint a kormány szerve. Kumin emlékeztetett arra, hogy a munkacsoport elnöke, és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó. Közölte, hogy "ha a kormány egy ilyen módon meghatározott szerve politikai véleményt fogalmaz meg a köztársasági elnökkel kapcsolatban, akkor a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint a kormánynak kell döntenie arról, hogy ezt a véleményt sajátjaként fogadja-e el".

A Kormányszóvivői Iroda erre rövid közleményben reagált: "A tavaly őszi eseményeket elemző szakértői bizottság nem a kormány munkaszerve. Minden érintettnek magának kell eldöntenie tehát, hogy megfontolja-e a szakértők rá vonatkozó javaslatait vagy sem. A kormány ennek megfelelően jár el."

Gönczöl Katalin, a bizottság elnöke szintén nem ért egyet Kumin Ferenc megállapításaival. Hangsúlyozta: amikor a bizottság megalakult, egyértelművé tette, hogy nem a kormány szerveként működik. A bizottság elnöke azt mondta: nem hiszi, hogy Kumin Ferenc nyilatkozatával a köztársasági elnök a felelősséget akarná elhárítani, inkább az "érzékenysége sérült". "Nem akartuk megsérteni, ha megsértettük, sajnáljuk, mi el akartuk gondolkodtatni mindazokat, akiknek szerepe volt ezekben az eseményekben. Elgondolkodtatni akartunk, nem felelősséget megállapítani" - tette hozzá.

A kordonos vélemény tetszik a Fidesznek

A jelentés bírálja a Fideszt is, mondván, hogy a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll - véli a bizottság. Az ellenzéki párt sajtóosztályának vezetője, Havasi Bertalan kérdésünkre azt mondta: szerdán sajtótájékoztatót tartanak, ahol részletesen elemzik majd a jelentést.

A Fidesz ugyanakkor már kedden is kiadott egy közleményet, amelyben a parlamenti frakció igazgatója, Répássy Róbert a mellékletekkel együtt 263 oldalas jelentésből egy, a Kossuth téri kordonnal kapcsolatos mondatot emelt ki: "...azok a törvényi szabályok, (...) amelyek október 23-án indokolták az aznapra jogszerűen bejelentett gyűlések tiltását és a tér kiürítését, azóta már aligha indokolják a térnek a tüntetők előli elzárását." Ez egybevág a kordont múlt pénteken lebontó Fidesz-frakció véleményével. Répássy emlékeztet a bizottság egyik tagjának, Halmai Gábornak álláaspontjára is, amely szerint "a lezárás a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen korlátja".

Bírálják a rendőrséget

A bizottság szerint a BRFK is hibázott, amikor elfogadott egy több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, és később sem oszlatta fel az ennél is tovább tartó, be nem jelentett demonstrációt. Nem lehetett volna választási gyűléseknek, majd kulturális rendezvénynek minősíteni a Kossuth téri tüntetéseket. A bizottság ezért is tesz több javaslatot a gyülekezési jog újraszabályozására.

A jelentés szerint a rendőrség akkor is hibázott, amikor tudomásul vette, hogy a Fidesz az október 23-i megemlékezésének helyszínéül az Astoria környékét választotta. Ez ugyanis eleve aggályos volt a korábbi tüntetések tapasztalatai miatt - véli a bizottság.

Ennek ellenére a bizottság úgy találta, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fémrudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt, viszont egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. Az MTV szeptemberi ostrománál a budapesti rendőrfőkapitány és az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének a szakmai felelősségét veti fel a jelentés.

Azt is hibának tartja a jelentés, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogellenes térfoglaláshoz, illetve más jogsértésekhez. Ezek is összefüggésben álltak az október 23-i be nem jelentett, erőszakossá váló demonstrációk kialakulásával - tartalmazza a jelentés.

Gergényi úgy tesz, mintha nem is lenne jelentés

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány ugyan kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartott a rendőrség tavalyi tevékenységéről, de újságírói kérdésekre nem válaszolt. A sajtót a szóvivőhöz irányította, aki viszont közölte, a hivatalos álláspont az, hogy nem kommentálják a jelentést.

Gergényi Péter a zavargások óta minden bírálatot visszautasított, mindvégig azt állította, hogy a hatóság szakszerűen és jogszerűen járt el. Gyurcsány Ferenc és Petrétei József is védelmébe vette a rendőrséget arra hivatkozva, hogy az országban rendnek és nyugalomnak kell lenni. Az október 23-i eseményekkel kapcsolatban a kormányfő kijelentette: a hatóság intézkedése "összességében törvényes, indokolt és arányos volt". Ezzel szemben az ügyészség január végéig tizenöt rendőrt gyanúsított meg túlkapással, és jelenleg is tart a beérkezett 171, rendőrök ellen tett bejelentés kivizsgálása.

Politológusok: Mindenki találhat számára használható pontokat

A távirati irodának nyilatkozó Szomszéd Orsolya, a Vision Consultig elemzője, Kiszelly Zoltán politológus és Pesti Sándor, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának egyetemi docense egyetértett abban, hogy a kormányoldal és az ellenzék is megtalálhatja a jelentésben a számára kedvező pontokat, amelyeket felhasználhat a másik oldal ellen.

Abban is egyetértettek: habár a jelentés konkrét javaslatokat fogalmazott meg, kérdéses, hogy az ajánlások közül mi valósul meg. Ez nemcsak a kormány nyitottságán, hanem az ellenzék kompromisszumkészségén is múlik majd, hiszen egyes javaslatok megvalósításához kétharmados többségre is szükség lenne.