A mohácsi vészig nyúl vissza a Gönczöl-jelentés

A rendőrséget, a Fideszt, a miniszterelnököt, az államfőt is bírálja a Gönczöl-bizottság. A legnagyobb ellenzéki pártot különösen éles kritikával illeti. Gyurcsány dicsérte a jelentést, a rendőrség úgy tesz, mintha nem is létezne. Sólyom tanácsadója lényegében kétségbe vonta a bizottság függetlenségét, amit a kormány visszautasított. A jelentés egészen a 16. századig visszanyúlva keresi az okokat a szeptemberi-októberi eseményekre. A lehetséges magyarázatokról és felelősökről cikkünk első, a javaslatokról  a második oldalán olvashat.

Nem csak értékelniük kellett a történteket a szakértői vizsgálóbizottság tagjainak, hanem javaslatokat is megfogalmazni arra nézve, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne történhessenek ilyen rendzavarások. A bizottság egy sor átfogó javaslatot tesz jelentésében, ehhez viszont több törvényt - például a rendőrségi-, a gyülekezési- és a szabálysértési normákat - is meg kellene változtatni.

Alkotmány

A munkacsoport arra is felhívja a politikai erőket, hogy tegyenek kísérletet egy új Alkotmány elfogadására. Erre azért volna szükség, mert a bizottság szerint fennáll egy "alkotmányos diktatúra" kialakulásának a veszélye, ugyanis a jelenlegi választási rendszer miatt egyetlen kétharmados többséget szerzett párt a tetszése szerint megváltoztathatja az alkotmányt. Az új alaptörvénynek - amely megőrizné a jelenlegi alkotmányos berendezkedést - ezért nehezen módosíthatónak kell lennie.

Gyülekezési törvény

Az őszi események óta többször felmerült, hogy módosítani kellene a többféleképpen értelmezhető szabályokat tartalmazó gyülekezési törvényt. Ezzel a bizottság is egyetért, de nem tartja szükségesnek a szigorítást, inkább azt javasolja, hogy részletesebben határozza meg a gyülekezés jogának gyakorlását.

Ilyen lenne, hogy egy rendezvény legfeljebb 24 órán át tarthatna, viszont a bejelentése után 6-8 órával már elkezdődhetne a megtartása. Azt viszont nem kötnék külön hatósági engedélyhez, ha a szervezők ideiglenes színpadot, hangosító berendezéseket szeretnének felállítani.

A Kossuth tér helyzetét a bizottság meglehetősen kategorikusan rendezné: vissza kell állítani a gyülekezési törvénynek azt a korábbi szabályát, amely szerint tilos rendezvényeket tartani az Országház környező területén.

Rendőrség

A legtöbb javaslatot a bizottság a rendőrség működésével kapcsolatban tette. Véleményük szerint a kormányzatnak először is ki kellene dolgoznia egy átfogó rendészeti stratégiát és megoldást találni a rendőrség anyagi problémáira.

Egy sor ötletet adnak arra is, hogyan lehetne a jövőben megnyugtatóan rendezni a tömegoszlatást, jelenleg ugyanis nincsen meghatározva, hogy ennek során egy rendőr pontosan milyen eszközöket és hogyan használhat. A gumilövedékek alkalmazására sincsenek szabályok, a bizottság erre azt a megoldást javasolja: aki gumilövedéket használ, annak is be kell tartani a lőfegyverhasználat szigorú szabályait.

Az eszközökre vonatkozó szabályok mellett, a szakértői bizottság csak "kizárólag erre kiképzett, összeszokott és felkészített" egységek bevetését javasolja, ha csapaterőben oszlatnak tömeget. Hozzáteszik, a rendőröknek olyan felszerelést kell adni, hogy azonosíthatók legyenek. Gönczölék emlékeztetnek arra, hogy október 23-án a rendőrök egy részén nem volt azonosító jelzés, sőt sokan egészségügyi okokra hivatkozva maszkot is viseltek. Ez utóbb nehezítette annak megállapítását, ki követhetett jogsértést a tömegoszlatás során.

Foglalkoztak a rendőri túlkapásokkal is, a jelentés szerint külön törvénynek kellene előírni, mi legyen az eljárás a tömegoszlatás szabályait megszegő rendőrökkel szemben. Megfontolandónak tartják egy rendészeti szervektől független megbízott kinevezését is, aki az ilyen ügyeknél együttműködne a civil szervezetekkel is. Emellett egy új intézményt is bevezetnének: a rendészeti szükségállapotot. Ennek lényege, hogy a szükségállapot idején egy koordinációs testület hangolná össze 6-8 órán át a hatóságok tevékenységét.

Mi legyen a bámészkodókkal?

Az őszi zavargások óta az is többször felmerült: mi a teendő az olyan tüntetőkkel, akik nem követnek el olyan cselekményt - például garázdaságot -, amiért felelősségre lehetne vonni őket, hanem egyszerűen csak nem engedelmeskednek a hatóságnak és a helyszínen maradnak. A bizottság a megoldást a szabálysértési törvény módosításában látja, egyértelműen kimondanák, hogy a jövőben ez is büntetendő szabálysértésnek minősül.

Még mindig lezáratlannak tartja a bizottság azt a kérdést, hogy október 23-i eseményeknél megfelelően lépett-e fel a rendőrség. Ezért azt javasolják az ORFK vezetőjének, hogy hozzon létre ennek vizsgálatára egy munkacsoportot, amely levonja a megfelelő következtetéseket.