Az államot képviselő ügyvédek szerint a három volt könyvvizsgáló tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők annak idején nem a bank valós gazdasági helyzetét ismerhették meg. A Fővárosi Ítélőtábla pénteken a 132 milliárd forintos kárra vonatkozó korábbi ítéletet megszüntette, és új eljárást rendelt el. A mintegy 40 milliárdos vagyonvesztést illetően pedig jogerősen elutasította az állam kárigényét a másodfokú bíróság.
Az állam mellett több más felperes is van, köztük az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. Azért indítottak pert hat éve, mert szerintük a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki.
A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt nyújtottak be: egyrészt a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másrészt pedig a pénzintézet 1998. december 30-iki rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő, mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt. (Utóbbira vonatkozó ítéletet helyezték hatályon kívül. A mintegy 40 milliárdos vagyonvesztést illetően pedig pénteken jogerősen elutasította az állam kárigényét a másodfokú bíróság.)
A per hat éve zárt ajtók mögött folyik, üzleti titok címén a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalását is a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozat kihirdetése volt nyilvános.
Az ügy már hat éve húzódik, így még évekig tarthat, amíg jogerős ítélet születik az ügyben.