Nem fog tartós munkanélküliséget eredményezni a kórházi ágyszámleépítés, az elbocsátott dolgozók pedig könnyen új munkahelyet találnak majd - ígérte csütörtökön Molnár Lajos egészségügyi miniszter, amikor bejelentette három kórház megszűnését és további intézmények átalakítását. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ugyanakkor sok orvos egzisztenciája inoghat meg a reformok miatt, mivel az új munkahelyért ott kellene hagyniuk régi életüket.
Hiába van ugyanis a Magyar Kórházszövetség 2005-ös felmérése szerint 2500 üres orvosi állás az országban, ezek vidékre koncentrálódnak, míg a mintegy 1500 állását vesztő orvos jelentős része a közép-magyarországi régióban dolgozik. Éger István MOK-elnök szerint tőlük nem várható el, hogy a jelenlegi jövedelmek mellett száz kilométereket vándoroljanak családostul egy másik állásért.
"Persze sok hely van üresen, de segít-e egy elbocsátott pesti elmegyógyászon vagy egy tolnai sebészen, ha valahol Szabolcsban van üres háziorvosi állás?" - vázolta a problémát Éger, aki szerint átköltözést csak akkor lehetne elvárni az orvosoktól, ha sokkal jobb bért kapnának, továbbá ha az állam fizetné lakhatásukat, segítené családjukat. "A jelenlegi állapotok között egy elbocsátott budapesti szakorvos sokkal előbb indul el Stockholmba, mint mondjuk Nagykanizsára, mert odakint 15-szörös bért kap" - tette hozzá.
A kivándorlástól nem, a fennmaradó - sőt növekvő - orvoshiánytól viszont tart Dr. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója is. "Magyarország nem egy migráns nemzet" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy miközben a szakma utánpótlása nincs biztosítva, sok vidéki intézményben már most is katasztrofális a szakorvoshiány. Ezt támasztja alá az IBM Magyarország és a GKIeNET friss reprezentatív kutatása is, amely szerint Magyarországon a munkavállalók csupán 26 százaléka lenne hajlandó belföldön más településre költözni, hogy másik munkahelyet, vagy munkát találjon, mivel érzelmileg túlságosan kötődik lakóhelyéhez.
Mobilitási program majd később lesz
"Ha a reformot megfontoltan, a belső migrációt megtámogatva csinálnánk, akkor a bezárt intézményekben felszabaduló munkaerő valóban megtölthetné az üres állásokat, de ezt korábban kellett volna elkezdeni, és nem ekkora rohanásban" - mondta az [origo]-nak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója. Az Egészségügyi Minisztérium tervez mobilitási programot az orvosok áttelepülésének segítésére, erről azonban Horváth Ágnes szakállamtitkár még pénteki sajtótájékoztatóján nem tudott részleteket mondani.
Horváth annyit mondott, hogy a Munkaerőpiaci Alap segítségével támogatnák az áttelepülő orvosokat, a támogatás pedig a tervek szerint függhetne az új és régi munkahely közötti távolságtól. Emellett a minisztérium egy információs rendszert is létrehozna, amelyen a szabad állásokról tájékozódhatnak az elbocsátott egészségügyi dolgozók. A támogatás mikéntjéről viszont nem beszélt az államtitkár, és amikor azt kérdeztük tőle, hogy egyáltalán ki van-e már dolgozva a program, kitérő választ adott. Mint mondta, a mobilitási programot "napokon belül" meghirdetik.
Átképzés rohamléptekben
Nem az egyenlőtlen területi elosztás lesz ugyanakkor az egyetlen probléma a kórházi ágyak újraosztásánál, az aktív és a rehabilitációs ellátás aránya ugyanis utóbbi javára nagyon hirtelen fog megváltozni. A járóbeteg-ellátás és krónikus ellátás nagyarányú fejlesztésének pedig ezen a téren ismét keresztbe tehet a szakorvoshiány: Golub Iván szerint ugyanis Magyarországon ma olyan kevés rehabilitációs orvos van, hogy azok még a jelenlegi ellátást sem tudják biztosítani.
Horváth Ágnes a problémára reagálva azt mondta, hogy a rehabilitációs osztályok feltöltéséhez vizsgalehetőséget nyújtanak majd azoknak, akik az átalakítások után ezen a területen szeretnének elhelyezkedni. "Ez az, amit régen gyorstalpalónak neveztek" - jegyezte meg az ötletről Golub, aki szerint ez a módszer - a meghirdetett célokkal ellentétben - egyáltalán nem a minőségi ellátást szavatolja.
Visnovitz Péter