Meglepték a huligánok a titkosszolgálatot

A legnagyobb terjedelemben az őszi tüntetésekkel és a szélsőséges csoportokkal foglalkozik a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-os tevékenységét összefoglaló évkönyv, amelyből egyértelműen kiderül, hogy tavaly sok minden váratlanul érte a szolgálatot. A jelentés a történtekért főként a futballhuligánokat és a radikális csoportokat okolja, akik a feszült, kormányellenes hangulatot kihasználva próbáltak megerősödni.

Új szélsőséges jelenséggel szembesült a Hivatal 2006 őszén - ismeri el a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-os évkönyvében. Mint írják, korábban soha nem tapasztaltak ilyen intenzitású és hosszan elhúzódó erőszakos akciókat, ahogy az is újszerű, hogy a szélsőségesek az állami intézményrendszer felszámolásával, "új" politikai berendezkedés kiépítésével az egész társadalom életét akarták befolyásolni. A radikális eszmék hívei - amelyek korábban csak néhány száz fős tömeget tudtak mozgósítani - Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra került őszödi beszéde után kezdődő demonstrációk során aktivizálódtak, ezekre rácsatlakozva próbáltak meg szélesebb bázist kiépíteni - derül ki a jelentésből.

Az őszi eseményeket az NBH összesen hat szakaszra osztotta fel. Ezek közül az első, szeptember 18-20-i erőszakos periódusban történt székházostromért és a következő napok utcai zavargásaiért a szervezet szerint elsősorban a futballhuligánok és hozzájuk csapódó garázda aktivisták felelősek. A jelentésben egy "meglepetésszerű" jelenségre hívják fel a figyelmet: úgy tűnik, hogy az eddig különböző klubok mentén szerveződő, így ősellenségnek számító futballhuligánok a tavalyi események során kiegyeztek egymással. A fanatikusokat tömörítő "ultrák" azért is tudtak integrálódni, mert közülük sokan rasszista, hungarista, illetve szélsőjobboldali eszméket vallanak - teszik hozzá.

Az internetet is bevették

Az évkönyv október 23-át "az erőszakos cselekmények napjának" nevezi el, amikor a nemzetbiztonsági kockázatot főként az jelentette, hogy a zavargások résztvevői be akartak szivárogni a Fidesz nagygyűlésére azért, hogy a békés demonstrálókat maguk mellé állítsák. Az NBH - amely az őszi eseményeket bemutatva nem felejtette el többször kiemelni a hatékony rendőri intézkedéseket - egy mondatban említi meg, hogy 23-án az Astoriánál "keveredő tömegben", a rendőrség fellépése során az engedélyezett gyűlésről távozó személyek is megsérültek.

Új jelenség az őszi események során az is, hogy kiemelt jelentősége lett az internetnek, amely lehetővé tette a demonstrálók, szervezők, véleményvezérek számára a gyors és szervezett kommunikációt - derül ki a tavalyi nemzetbiztonsági tevékenységről szóló összeállításból. Az eseményeket ráadásul a média közvetítette, így fontos tényezővé váltak a helyszínekről tudósító tévék felvételei is.

A jelentésben név szerint végigveszik a tüntető csoportok vezetőit is, akik különböző módon próbáltak politikai tényezővé válni: Takács Andrásék szervezetalapítással, Budaházy György azzal, hogy az alkotmányos rend elleni tettekre hívta fel híveit, míg Toroczkai László "önmagát forradalmi vezetőnek titulálva a vidéki bázisépítésre koncentrált". A hivatal szerint novembertől egyre inkább leszűkültek a radikális törekvések, november 4-én a szélsőségeknek nem sikerült csatlakozniuk a Fidesz esti fáklyás menetéhez, a Vörösmarty térre bejelentett rendezvények érdeklődők híján megszűntek, ahogy más szervezkedések is erőtlennek bizonyultak.

A választások idején a fenyegetésekkel foglalkoztak

Az összeállításból kiderül, hogy tavaly már korábban, az országgyűlési és önkormányzati választások idején is fokozottan ellenőrizték szélsőséges csoportok ténykedését, mert ebben az időszakban jóval több fenyegető e-mailt, leveleket és egyéb üzeneteket kaptak a kormány, a politikai pártok tagjai és a képviselőjelöltek is. Közvetlen fenyegetés érte a miniszterelnök családját, Orbán Viktort és családtagjait is, valamint az MDF több vezetőjét, azonban az NBH szerint ezek közül egyiknek sem volt komoly alapja.

Nem nőtt a terrorfenyegetettség

Továbbra is a terrorizmus elleni küzdelem a nemzetbiztonsági szervezet egyik fő feladata, bár a jelentés kiemeli, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége tavaly érdemben nem változott. A veszélyt azonban továbbra sem lehet kizárni, hiszen 2006-ban több európai ország is terroristák célpontjává vált - állapítják meg a jelentésben, amely részletesen foglalkozik a németországi pályaudvarokon talált bombákkal és a brit biztonsági szolgálatok által meghiúsított, repülőgépek ellen tervezett merényletekkel is. Az NBH-nak azt is meg kell akadályoznia, hogy a terrorszervezeteknek a háttérből segítséget nyújtó személyek, csoportok jelenjenek meg az országban - teszik hozzá.

Műkincseket vásárolnak a maffiák

A bűnszervezetek erőviszonyaiban nincs változás, hazánkban továbbra is a magyar és az orosz szervezett bűnözés a meghatározó. Az orosz csoportok - a jelentés szerint "korábbi negatív tapasztalataik" miatt - most már kevesebb magyart vesznek be, a szervezett bűnözésre pedig általában jellemző, hogy próbálnak politikai, kormányzati összeköttetéseket kiépíteni.

Erősödő tendencia az is, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan megszerzett pénzt minél hamarabb átforgatni legális üzletekbe, újabban például könnyen értékesíthető műkincseket vásárolnak.

Dunai hajókon érkeznek az illegális bevándorlók

A migráció területén is tovább folytatódtak a már 2005-ben is tapasztalt tendenciák, így az is, hogy Magyarország egyre inkább célországgá válik távol-keletiek számára. Az évkönyv migránsokkal foglalkozó fejezete szerint egyre kifinomultabb módszerekkel, korrupciós csatornák kiépítésével próbálkoznak az illegális bevándorlók, szállítási eszközként pedig újabban a Dunán közlekedő teherszállító hajókat veszik igénybe az embercsempészek.

Az illegális bevándorlók sokszor legálisan működő utazási irodák segítségével jutnak be az országba, majd hamis tartózkodási engedéllyel maradnak. Az is gyakori, hogy turistaként érkeznek, majd továbbutaznak Délnyugat-Európa felé. Ugrásszerűen nőtt az utóbbi időben az olyan afrikai országokból érkező személyek száma is, akik a tartózkodásuk legalizálása érdekében "névházasságot" kötöttek, így a családegyesítő vízum megszerzésével tudtak maradni. Az ázsiaiak pedig azzal az új módszerrel próbálkoznak, hogy először a feleség érkezik Magyarországra, majd miután megszerzi a menekültstátust, a férj szintén a család egyesítésére hivatkozva kér letelepedési engedélyt.

Gergely Zsófia