A Havas-iskola nyerte a tandíjpert első fokon

A Szegedi Tudományegyetemnek adott igazat a bíróság abban a perben, amelyet jogtalannak tartott tandíjszedés miatt indított egy hallgató tavaly. A hétfőn meghozott elsőfokú ítélet szerint mégis jogszerű volt, hogy az intézmény fejlesztési hozzájárulást kért az államilag finanszírozott hallgatóktól. Az oktatási jogok biztosa ugyanakkor korábban jogtalannak nevezte állásfoglalásában ezt a gyakorlatot. A hallgató fellebbezni fog a döntés ellen.

Jogszerűen szedett fejlesztési hozzájárulást egykori hallgatójától a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete (BMI) az első fokon eljáró Szegedi Városi Bíróság hétfőn hozott ítélete szerint. A diák, akinek perét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) támogatta, 860 ezer forintot szeretett volna visszakapni az egyetemtől.

A díjak ügyében akkor robbant ki a botrány tavaly, amikor az oktatási jogok biztosa nyilvánosságra hozta ezzel kapcsolatos állásfoglalását, és kiderült: az államilag finanszírozott levelezős hallgatóknak az SZTE BMI-n félévenként nyolcvanezer forintot kell fizetniük képzési hozzájárulás címén. Az ombudsman jogtalannak nevezte ezt a díjszedést.

Bálind Attila bíró az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az államilag finanszírozott levelező tagozatú képzésen részt vevő felperes, Swiderski Erika és az oktatási intézmény között nem jött létre szerződéses jogviszony, kapcsolatuk a felsőoktatási törvény alapján hallgatói jogviszonynak minősül.

A felperes keresetét, melyben a befizetett összeg és kamatai visszafizetését kérte, szerződés érvénytelenítésére alapozta, ilyet azonban nem kötött az intézmény és a hallgató, és erre nem is voltak kötelesek, mivel az ezt előíró kormányrendelet a költségtérítéses képzésben résztvevő diákokra vonatkozott csupán.

Ettől függetlenül a bíróság érdemben vizsgálta a felperes keresetét. A hallgatóktól szedett díjakat és térítéseket a hallgató tanulmányai idején két kormányrendelet szabályozta. Mindkét jogszabályban közös, hogy a felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatótól a képzési követelmények között nem szereplő szolgáltatások ellenértékeként egyéb díjakat szedhet.

A bíróság álláspontja szerint a tárgyalás során az egyetem bizonyította, hogy ilyen többletszolgáltatásokat nyújtott: a levelező képzésen részt vevő hallgatók oktatása emelt óraszámban folyt, bővített szakirány- és tantárgykínálatból választhattak, és az intézmény a szegedi nappali tagozatos képzésénél magasabb technikai színvonalat biztosított. Ugyanerre hivatkozott tavaly az a belső vizsgálat is, amelyet a rektor indított a tandíjak ügyében. A vizsgálat eredménye szerint a sok éve szedett a képzési hozzájárulás jogszerű volt, mert a BMI "olyan többletszolgáltatásokat nyújt a hallgatóinak, melyek sem a képzési követelmények között, sem a tantervi előírások között nem szerepelnek".

A bíróság ítélete szerint a felperes - amennyiben kellő gondossággal járt el - a felvételi tájékoztató és az intézmény közlése alapján tisztában lehetett azzal, milyen díjakat kell fizetnie képzése során.

Kotroczó Béla, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak elmondta, fellebbeznek a bíróság döntése ellen. Hozzátette: már a per kezdetén látták, nem egylépcsős eljárás lesz, végig kell menni az igazságszolgáltatás különböző grádicsain. Az ügyvéd úgy fogalmazott: azon se lepődne meg, ha a végső döntést a Legfelsőbb Bíróság hozná meg, egy felülvizsgálati eljárás keretében.

MTI / [origo]