Az a terület, ahol a Hankook Tire dél-koreai gumigyártó cég idén nyáron már gumiabroncsokat akar gyártani, 2005-ben még részben a dunaújvárosi önkormányzaté, részben különböző gazdáké volt. Bár a hamarosan elkészülő ipartelep kiindulópontja az önkormányzat 20 hektárja volt, az 56 hektáros terület felvásárlását, közművesítését és négyszeres áron való értékesítését nem az önkormányzat cége, az ipari területek előkészítésére fenntartott Innopark Kht. vásárolta fel, hanem egy magáncég, a Pentetele Projekt Kft.
(A dunaújvárosi Fidesz honlapján megjelent közlemény szerint a cég szocialista kötődésű. A párt ezt azzal próbálja alátámasztani, hogy a Pentetele Projekt Kft-nek az a Veress Sándor az ügyvezetője, aki 2001 és 2003 között vezérigazgató volt, a Fidesz információi szerint Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó a Hunguest Lakás Rt-nél. Leisztinger a dunaújvárosi Fidesz-honlap szerint az MSZP holdudvarának meghatározó személyisége, ezt azonban az oldal konkrétumokkal nem támasztja alá. Veress Sándor munkatársain keresztül az [origo]-nak azt üzente, nem nyilatkozik.)
Az ügyben, amelyről elsőként a Magyar Nemzet számolt be, Dorkota Lajos fideszes alpolgármester pénteken ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mivel a politikus milliárdos panamát sejt a háttérben. Szerinte a város óriási haszontól esett el azzal, hogy nem maga ütötte nyélbe az üzletet, ráadásul saját földjeit is olcsón, pályázat nélkül juttatta a magáncég birtokába. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a feljelentés és a hozzá csatolt dokumentumok alapján már nyomozásba is kezdett különösen nagy értéken elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Ilyen bűntettért akár 2-8 év börtön is kiszabható, és bár Dorkota Lajos feljelentésében nem nevezett meg gyanúsítottat, állításaiból egyértelmű, hogy Dunaújváros szocialista polgármesterét, Kálmán Andrást tartja az egyik fő felelősnek.
Mi történt?
2005 őszén, miután a Hankook bejelentette, hogy Dunaújváros mellett építené fel gyárát, Kálmán András polgármester a városi közgyűléstől jogot kért és kapott arra, hogy a területvásárlás ügyében egyedül járjon el. Ezután, 2006. január 9-én az önkormányzat 20 hektárnyi, akkor 176 millió forint értékű földjével tulajdonosként belépett a Pentele Projekt Kft-be, és két napra rá törzstőkeleszállítás miatt már ki is lépett.
A föld értékét a cégből való kilépés után Dunaújváros visszakapta, a biztos vevővel rendelkező terület azonban ottmaradt a vállalkozásban. A Pentele Projekt Kft. eddigre opciós (elsőbbségi) vásárlási jogot szerzett az 56 hektárnyi ipari parkhoz szükséges, többi terület megvásárlására is, 8 nappal később pedig a Hankook szerződést kötött vele. Így a Pentele Projekt Kft. az 56 hektáros területért több mint 2 milliárd forintot fog kapni -, ha a közművesítés határidőre elkészül.
Az ügylet legvitatottabb pontja az, hogy a biztos vevővel rendelkező önkormányzati vagyont pályázat kiírása nélkül juttatták magánvállalkozókhoz. A módszer egyszerű: nem telket adtak-vettek, hanem egy cég alaptőkéjébe vitték be az eladni kívánt ingatlant vagyontárgyként. A polgármester szerint ez, ebben a formában jogszerű, és a cél érdekében szükséges is volt. "Mert hol történt Magyarországon nagyberuházás pályáztatással?" - tette fel a kérdést, példának hozva egy szintén dunaújvárosi zsindelygyár tervét, amely szerinte végül épp a rossz pályáztatás miatt nem valósult meg.
"Ez valóban egy ismert technológia a piaci szférában" - mondta az [origo]-nak Rostás Zoltán beruházási szakértő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közvagyon kezelésénél a közvagyon védelme (értékarányos kifizetések és bevételek) és a nyílt versenyeztetésen alapuló közbeszerzési eljárás alkalmazása a két alappillér. Így ebben a helyzetben a bíróság feladata eldönteni, hogy jogszerű és szakszerű volt-e az ügylet - tette hozzá.
Milliárdos haszon?
Kálmán András polgármestert a Fidesz dunaújvárosi alpolgármestere mindenekelőtt azzal vádolta, hogy a Pentele Projekt Kft-t mintegy 1,5 milliárd forint haszonhoz segítette, míg az önkormányzatnak 500-600 millió forintos kárt okozott. Ezt Kálmán azzal utasította el, hogy a közművesítés magas költségei (2500 ft/m2) miatt közel sincs ekkora haszon az üzleten. Dorkota Lajos szerint viszont a közművesítést vállaló Pentele Projekt Kft. nem egyedül építi azt, így a nagy költségek legfeljebb papíron léteznek.
Pikóné Perjési Irén, a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató Kft. ügyvezetője az [origo]-nak megerősítette, hogy a terület közművesítéséhez tartozó víz- és csatornarendszert az ő cége építi ki, méghozzá nem a Pentele Projekt Kft, hanem a Hankook közvetlen megbízásából. Az erre fordított, mintegy 300 millió forint tehát nem a magáncég profitját kurtítja.
Dorkota a fentiek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az ipartelephez készülő bekötőút körforgalma a Gazdasági és Közlekedési minisztérium pénzéből készült. A GKM ugyanakkor közölte, hogy a csomópontra a várhatóan megnövekvő teherforgalom miatt van szükség. Hozzátették, más állami beruházás nem volt a területen.
Szerettük volna megkérdezni a költségekről és a várható haszonról a Pentele Projekt Kft. tulajdonosait is, de csak könyvvizsgálójukon keresztül tudtuk elérni Veress Sándor titkárságát. Ott azt az üzenetet kaptuk, hogy a Kossuth Rádió és a Magyar Televízió után "nem valószínű, hogy a cég újabb sajtóorgánummal is szóba áll".
A polgármester verziója
Kálmán András az [origo]-nak azt mondta, hogy a szoros ütemterv és a szűk határidők miatt kellett a saját kezébe vennie a szerződéseket, mivel Dunaújváros érdeke volt, hogy a 3000 munkahelyet teremtő beruházás megvalósuljon. Állítása szerint a Hankook első ajánlattételénél még az önkormányzati Innopark Kht-vel próbálták összevásárolni a szükséges területet, az önkormányzati cégnek azonban a gazdák nem adták el földjeiket. Az akkori kudarc után, 2005 nyarán már úgy tűnt, hogy a Hankook megállapodott Szlovákiával, végül azonban a szlovák fél miatt meggondolta magát, és augusztusban visszatért Dunaújvárosba.
"Ekkor olyan céget kerestünk, amelynek megfelelő gyakorlata van az ingatlanközvetítésben, mivel az önkormányzatnak sem apparátusa, sem felkészültsége nem volt egy ilyen üzlet előkészítésére" - mondta a polgármester. "A felkért vállalkozók szakértelmét a környék nagy áruházépítéseiből ismertük" - mondta, hozzátéve, hogy az eredmény őt igazolja.
"A Pentele Projekt Kft-t kifejezetten erre az üzletre alapítottuk" - tette hozzá. Ekkora terület közművesítésére ugyanis - állította a polgármester - a városnak nem lett volna pénze, a Hankook-beruházás megszerzéséhez tehát mindenképpen a magánbefektetők munkájára volt szükség. Az önkormányzat éppen azért lépett ki két nap után a kft-ből, hogy ne kelljen a városnak részarányosan finanszírozni az összevásárolt földek milliárdos költséggel járó közművesítését, de az mégis megvalósuljon - mondta.
Az alpolgármester verziója
Dorkota Lajos szerint ugyanakkor a polgármester nem is vetette fel a közgyűlésen, hogy szánnának-e a város 12 milliárdos költségvetéséből pénzt erre a projektre, miközben élményfürdőt például épít a város. Biztos vevővel a háta mögött, az önkormányzat ráadásul nagyon könnyen kapott volna hitelt a jócskán megtérülő beruházásra - mondta az [origo]-nak az alpolgármester. Kálmán András ugyanakkor ezt nem tartotta jó ötletnek.
Dorkota szerint az is mosolyogni való, hogy a külön e célból fenntartott, több száz szakember megmozgatására képes Innopark Kht. kevésbé lett volna alkalmas a projekt levezénylésére, mint 4 üzletember. De a polgármester eljárását azért is elutasítja, mert a hetente ülésező önkormányzati bizottságoknak szerinte bőven lett volna ideje pályázatot kiírni, ha mindenképpen magántőkéből akarják megvalósítani a projektet. A Hankook bejelentése és a teleküzlet megkötése között ugyanis 3 hónap telt el.
Visnovitz Péter