Az apai szigorról vallanak a Taczman-perben

Túlzott szülői szigorról, otthoni verésekről beszélt a bíróságon ifj. Taczman Elek, akit azzal vádolnak, hogy tavaly februárban - egy barátjával együtt - brutálisan meggyilkolta fogathajtó édesapját és annak feleségét. A most 23 éves fiatalember részben beismerő vallomást tett és arra hivatkozott, hogy nem bírta tovább az otthoni szigort. A szülői háttér akár enyhítő körülmény lehet a bíróságon, bár a pszichológus szerint önmagában a nevelési mód nem vezethet ilyen brutális cselekedethez.

Eredetileg fogathajtó világbajnok apja híres lovait akarta megmutatni a látogatóba érkező barátjának ifj. Taczman Elek azon az estén, amely brutális gyilkosságba torkollt. A két fiatal 2006 februárban, a gyilkosság előestéjén a jászberényi vasútállomáson találkozott, ahonnan a család tanyájára autóztak. Később - a vádirat szerint - az alvó édesapát és annak feleségét brutálisan agyonverték. A gyilkosság után - állítja az ügyészség - betörést imitálva szétpakoltak a lakásban, átöltöztek, majd Jászberény külterületére autóztak, ahol elégették véres ruhájukat. Innen egy szórakozóhelyre indultak, hogy alibit szerezzenek.

A házaspár fia telefonon jelentette a rendőrségnek, hogy holtan találta apját és nevelőanyját. A rendőrök az áldozatokat vérbe fagyva találták, egyiküket a gyilkosok meg is kínozták, a helyszíni szemle még az edzett nyomozókat is megviselte. A gyanú hamar a fogathajtó fiára terelődött, a nyomozás tizedik napján gyanúsítottként vették őrizetbe. A nyomozás harminchetedik napján őrizetbe került a barátja is, az akkor 17 éves P. Tamás.

A kihallgatások során a két fiatalember ellentmondásba keveredett: a Taczman-fiú azt állítja, hogy P. Tamás aktívan részt vett a gyilkosságokban, pajszerral verte agyon a fogathajtó Taczman Eleket. A fiú vallomásában a nevelőanyja bántalmazását magára vállalta, azt mondta, hogy baseballütővel verte az alvó nő fejét. Ezt követően kést hozott a konyhából, amellyel P. Tamás szúrta meg a szülőket - állítja ifj. Taczman Elek. Barátja viszont tagadja, hogy részt vett volna a gyilkosságokban. P. Tamás azt mondta, hogy a Taczman-fiú megfélemlítette, majd arra kényszerítette, segítsen a lakást összedúlni, hogy betöréses gyilkosság látszatát keltsék.

Szabadulni akart szigorú apjától

A hétfőn kezdődött bírósági tárgyalás során ifj. Taczman Elek megismételte, amit korábban állított: azért követte el tettét, mert édesapja túl szigorúan fogta, többször meg is verte, amitől ő szabadulni akart. A Taczman-fiú régóta panaszkodott barátjának az otthoni nyomasztó helyzetről - tudtuk meg P. Tamás ügyvédjétől, Vezsenyi Pétertől. Az ügyvéd érvelése szerint ügyfelének nem is lett volna semmi oka bántani a Taczman-házaspárt, hiszen nem is ismerte őket, "a gyűlölet nem tőle jött" - mondta az ügyvéd. Megkerestük ifj. Taczman Elek ügyvédjét is, de Bodnár László csak annyit mondott az [origo]-nak, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozik.

A tárgyalássorozat második napján a két vádlott ismerőseit - elsősorban fiatalokat - is meghallgatták tanúként. Több ponton ellentmondó volt a vallomásuk. például az egyik azt mondta, ifj. Taczman Elek tisztelettel beszélt apjáról, míg a másik úgy vallott, nagyon szigorú emberként jellemezte neki. Faggattak tanúkat arról is, hogy az apa és nevelő anya megalázó módon, túl szigorúan avagy csak igazságosan, de keményen bánt a felnőtt fiúval.

Sokan lázadnak a szülői szigor ellen

A nyomasztó otthoni légkör enyhítő körülmény lehet a bíróságon - mondta kérdésünkre Németh Zsolt kriminológus, bár szerinte fontos lenne tudni azt is, hogy az otthoni szigor pontosan miben nyilvánult meg. Szerinte a felnövő fiatalembernek valószínűleg egyre kínosabbá vált a kemény apai bánásmód, megjegyzéseket is kaphatott a baráti köréből, ezért is akart egyre inkább szabadulni ebből a helyzetből.

Az erős korlátozásnak az az üzenete, hogy a szülő nem bízik a gyerekében, alkalmatlannak tartja rá, hogy egyedül menjen el valahová vagy önállóan hozzon meg valamilyen döntést - mondta az [origo]-nak Udvari Judit pszichológus. A túlzott szülői szigorra pedig általában lázadással reagálnak a fiatalok, és szélsőséges esetben kamaszkorukban elmennek hazulról, megszakítják a kapcsolatot szüleikkel.

A szülő meggyilkolása azonban személyiségzavarra utal, önmagában a nevelési mód nem vezethet ilyen brutális cselekedethez - mondta a pszichológus. Udvari Judit tapasztalatai szerint általában az vált ki ellenszegülést a fiatalokból, ha úgy érzik, a szülők nem tekintik őket partnernak, semmibe nem szólhatnak bele, nincs ráhatásuk az otthoni szabályok kialakítására.

Külső szemlélő - tanár vagy távolabbi családtag - számára is észrevehető lehet, ha egy gyerek ilyen szülői elnyomásban él, mert az otthon elfojtott indulat általában valahol máshol előtör. Előfordulhat, hogy a gyerek úgy vezeti le a feszültséget, hogy a kutyájával bánik durván, de az is megesik, hogy egy másik alárendeltségi viszonyban - például a tanár-diák kapcsolatban - tör ki belőle az agresszió. Arra is sor kerülhet, hogy maga ellen fordítja az indulatait, önpusztítás, extrém drog-, vagy alkoholhasználat, illetve depresszió formájában - mondta a pszichológus.

Az ügyben várhatóan májusban hirdetnek ítéletet. Ifj. Taczman Elekre legsúlyosabb büntetésként a bíróság tényleges életfogytiglani szabadságvesztést szabhat ki, míg fiatalkorú barátja 15 év szabadságvesztéssel büntethető.

Tiefenthaler Eszter