Gyurcsány adatban, Orbán poénban hisz

Hogyan lesz viccek és statisztikák halmazából évértékelő vagy ünnepi beszéd? Az [origo] Gyurcsány és Orbán hátterembereit kérdezte arról, hogyan készül a két vezető politikus a nagyobb szónoklatokra. Bár beszédhibáik nagy részét a szakértők orvosolták, mégis könnyen kikezdhetők - mondta az általunk megkérdezett logopédus és nyelvész.

"Ha jó a színdarab, akkor kitől jó? A színésztől, a rendezőtől vagy a szerzőtől?" - érzékelteti Wermer András, hogy a politikai beszédek - csakúgy, mint az előadások - egy csapat munkájának eredményei. Mint állítja, a komolyabb beszédeket nem is írják, hanem csinálják. Wermer csak tudja: közel egy évtizeden át volt Orbán Viktor legközelebbi marketing-stratégája, beszédtanára, "szövegcsinálója". Az ő agyából pattant ki sok minden, amit Orbán Viktorhoz kötünk: a "polgári Magyarországtól" a "három gyerek, négy szoba, négy kerékig".

Bár Gyurcsány beszédeit is hasonló stáb készíti elő, mint Orbán szónoklatait, a felfogás valamennyire különböző. "A spontán szónoklat, ha csiszolatlan is, hitelesebb minden előre megírt beszédnél" - állítja Orbán Viktor egykori beszédírója, Lánczi Tamás. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit a jelenlegi miniszterelnök egyik stábtagja ideálisnak gondol. "Ha lenne rá idő - pusztán kommunikációs szempontból - az igazán tökéletes beszéd az lenne, amit a szóhasználattól a hangsúlyozáson át a testtartásig pontosan meg lehet tervezni" - állítja Gyurkovics Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs igazgatója. Abban azonban mindketten egyetértenek, hoyg az angolszász országokban bevett gyakorlatnak számító, minden apró részletre odafigyelő beszédírás nálunk még nem létezik.

Amikor Gyurcsány és Orbán bezárkózik

A nagyobb beszédek előkészítése hasonló Gyurcsánynál és Orbánnál is. Akár 3-4 héttel egy-egy tervezett nagyobb szónoklat (például parlamenti évadnyitó vagy éppen évértékelő) előtt leül a stáb, hogy elkezdje összerakni a szöveget. Ilyenkor nekiállnak gyűjteni az adatokat (ez inkább Gyurcsányékra jellemző) és a poénokat is (ez inkább Orbánékra). Az elhangzás időpontjának közeledtével sűrűsödő összejövetelek résztvevői a főbb kommunikációs tanácsadók, a vezető beszédíró és segítői, valamint adott esetben néhány szakpolitikus. A témát, az irányt, azt, hogy miről is szeretne szólni a néphez, viszont a vezető - vagyis Gyurcsány és Orbán - határozza meg.

A csapatok 3-4 "blokkot", "gondolati mankót" írnak meg előre, ezek nagyjából 15-20 percet tesznek ki a végső állapotában rendszerint közel egyórás beszédből. Ez alapján írja meg Gyurcsány is, Orbán is a vázlatszerű, "mondatokat előhívó" szöveget. "Változó, hogy milyen mértékben fogadja be ezeket Orbán Viktor. Ritkán szinte mindent, a nagyobb beszédeket azonban általában nagyrészt maga írja" - mondja Lánczi Tamás, aki ma Navracsics Tibor kabinetfőnöke.

Az elhangzás előtt 1-2 órával van egy főpróba is. Ekkor a legszűkebb stábbal bezárkózva már úgy adja elő a beszédét mindkét politikus, ahogyan azt nem sokkal később ország-világ előtt. "Most még mondhatjátok, ha nem jó valahol" - szokta mondani a kormányfő ilyenkor Gyurkovics szerint, és volt is rá példa, hogy finomítottak rajta.

Munkatársa szerint Gyurcsány hisz a meggyőző számok, elgondolkodtató adatok használatában. "Ha rajta múlna, talán túlságosan is sok adatot idézne a beszédeiben" - mondja Gyurkovics. Sőt, a kommunikációs igazgató állítja, főnöke "a beszédet, mint retorikai tettet sem tartja túl sokra. Szerinte nem nagy beszédeket kell mondani, hanem jól kell kormányozni". Ennek némileg ellentmond, hogy Gyurcsány kifejezetten sokat szerepel.

Lánczi Tamás erről is másként gondolkodik. "Van a hazugság, a nagy hazugság, meg a statisztika" - mondja. Orbán volt beszédírója egyébként azt állítja, hogy a felhasználható statisztikai adatok tekintetében az ellenzék vezéréhez képest mindig kedvezőbb helyzetben van a kormányzó miniszterelnök. Mivel számos adat az állami intézetektől származik, az éppen regnáló kormányfő csapata ezekhez még a publikálás előtt hozzáférhet, kicsemegézheti azokból a számára kedvezőket - véli Lánczi.