Újra fogást keres a gyűlöletbeszéden az MSZP

A holokauszt-emléknap alkalmával jelentette be az MSZP, hogy ismét megpróbálják büntethetővé tenni a gyűlöletbeszédet. Az emléknapon a Fidesz nem bojkottálta a miniszterelnök beszédét, sőt a frakció közölte, hogy a KDNP-vel együtt aláírja a szélsőségekkel szembeni nyilatkozatot.

Az MSZP ismét kezdeményezi, hogy törvény büntesse a gyűlöletbeszédet - jelentette be Bárándy Gergely MSZP-s képviselő a parlament hétfői ülésén, ahol napirend előtt a holokausztra emlékeztek. Bárándy és képviselőtársai azt szeretnék, ha a büntető törvénykönyvben létrejönne egy új tényállás, "gyalázkodás" néven, amelyet két évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne sújtani. Petrétei József igazságügyi miniszter üdvözölte a javaslatot, és reményét fejezte ki, hogy az kiállja az alkotmánybíróság próbáját.

A gyűlöletbeszéd büntetése évek óta visszatérő kérdés. Legutóbb, 2004-ben a parlament - minimális többséggel, 184-180 arányban - megszavazta az ezt tiltó törvényt, de Mádl Feren akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy vélte, túlságosan korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Ab egyetértett az államfővel és megsemmisítette a jogszabályt, így jelenleg csak akkor büntethető valaki, ha konkréten felszólít egy társadalmi csoport elleni fellépésre.

A napirend előtti felszólalások sorát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitotta, és - a holokauszt-emléknap miatt - a Fidesz és a KDNP frakciója is felfüggesztette tavaly október óta tartó bojkottját, és nem vonult ki a teremből. A kormányfő arról beszélt, hogy nem csak azok követtek el bűnt, akik tevékenyen részt vettek a deportálásban, hanem azok is, akik nem emelték fel a szavukat ellene.

Gyurcsány szerint a mai politikai erők egységesek abban, hogy nem kokettálnak antiszemita, rasszista nézetekkel. Ezzel finomított korábbi kijelentésein, hiszen többször is azzal vádolta a Fideszt, hogy összekacsint az antiszemita szélsőjobboldallal. A miniszterelnök arra kérte a képviselőket, írják alá azt a kiáltványt, amely meghirdeti a "zéró tolerancia" elvét, és amely figyelmeztet a "csendben maradók" felelősségére is.

A Fidesz és a KDNP közölte, hogy képviselői aláírják a kiáltványt, bár furcsának tartják azt a módot, ahogyan a miniszterelnök előterjesztette, nevezetesen, hogy mindenfajta egyeztetés nélkül, napirend előtt "csapta ki az asztalra". A nyilatkozat aláírásával is jelezni akarják azonban, hogy elutasítják a szélsőségeket.

A Fidesz részéről Pokorni Zoltán alelnök, volt oktatási miniszter (az ő minisztersége idején foglalták törvénybe a holokauszt-emléknapot) arra emlékeztetett, hogy a holokausztot a közreműködők úgy hajtották végre, mintha a hétköznapi teendőiket látnák el: a Birodalmi Vasút kiszámlázta a jegyek árát, miközben gyermek- és csoportos kedvezményeket adott, takarítási költséget számolt fel. Pokorni szerint csak az emlékezés óvhat meg bennünket attól, hogy hasonló szörnyűség ismét megtörténjen.

Az árpádsávos zászlókról beszélt első, az SZDSZ frakcióvezetőként elmondott beszédében Eörsi Mátyás, aki szerint nem kellene egyetlen politikusnak sem védekeznie az antiszemitizmus vádja miatt, ha az árpádsávos zászlók nem jelennének meg a rendezvényeiken, és nem próbálnának meg szavazatszerzés érdekében a szélsőségesek kedvében járni. Eörsi ugyanakkor - Horn Gyula volt miniszterelnök egy korábbi kijelentésére utalva - hozzátette, hogy "Kádár Jánost sem lehet szociáldemokratának nevezni!"

Kovács Áron