Felvonulással emlékeztek a holokausztra

Fáklyás felvonulással és emléktábla avatásával emlékeztek a holokauszt áldozataira vasárnap este Budapest belvárosában, az eseményen közjogi méltóságok mellett, nagykövetek, vallási vezetők és a parlamenti pártok képviselői is részt vettek. A holokauszt történetének leggyorsabb deportálási akciója 1944. április 16-án kezdődött: a hatóságok 56 nap alatt 437 ezer zsidót küldtek Magyarországról Auschwitz-Birkenauba

A többezer fős menet a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elől indult Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vezetésével. A felvonulók a Dohány utcai zsinagóga udvarához mentek. A megemlékezők között sok fiatalt, valamint idős embert lehetett látni, több túlélő is volt a tömegben.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak emléknapjává április 16-át. Az emléknapot azért ekkor tartják, mert 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából.

A holokauszt történetének leggyorsabb deportálási akciója 1944 tavaszán kezdődött: a hatóságok 56 nap alatt 437 ezer zsidót küldtek Magyarországról Auschwitz-Birkenauba.

Nemzeti tragédia

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Élet menete rendezvényen vasárnap este azt mondta: Auschwitz után már nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket és olyan szavakat használni, amelyekről bebizonyosodott, hogy utánuk "füstölgő halál" következett.

Korábban közleményben emlékezett meg vészkorszak áldozatairól Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki feleségével részt vett a megemlékezésen. A kormányfő többek között azt írta: a holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája, és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is. "Így vagyunk ezzel mi, magyarok is: az áldozatok között sok százezer volt a magyar, és sajnos a gyilkosok között is ott voltak honfitársaink. Ha a több mint hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre gondolunk, ezért érezhetünk egyszerre gyászt és bűntudatot" - írta.

A megemlékezésen részt vett még Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Izrael nagykövete és képviseltették magukat a parlamenti pártok is.

Terror Háza

Megemlékezést tartottak vasárnap délután a Terror Háza Múzeum előtt is: a Zeneakadémia 50 fős kórusa adott koncertet, zenéjükkel az 1944-ben Budapestről elhurcolt zsidókról szeretnének megemlékezni. Schimdt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója beszédében azt mondta, hogy "ami a második világháború alatt az európai zsidósággal és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyarországi zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat". "A holokauszt nem csak zsidó tragédia, hanem európai és magyar is, mert mindenhol vétettek a szolidaritás és a testvériség ellen" - tette hozzá Schmidt.

Balog Zoltán (Fidesz) megemlékező beszédében kijelentette: nem szabad törődni azzal, hogy mások, politikai és egyéb ellenfeleik, hogyan használják fel önvizsgálatukat, de újra és újra magukba kell nézniük, hogy megtesznek-e minden tőlük telhetőt azért, hogy azok, "akik egykor a nemzeti szocialista eszmék foglyaivá lettek, ne találjanak követőkre". Úgy vélte, az ő felelősségük is, ha van aki azt gondolja, "nem olyan nagy baj az a bizonyos

A Terror Háza igazgatója szeretné, ha a rendezvénnyel hagyományt teremthetnének. Az Országgyűlés, Terézváros önkormányzata, a Terror Háza Múzeum és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös szervezésű rendezvényén - többek között - megjelent Szili Katalin, a parlament elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Jelent voltak a Mazsihisz vezetői, a református, a katolikus és az evangélikus egyházközösségek magas rangú képviselői is. A programot az Andrássy úton, pár száz érdeklődő figyelte a helyszínen.

Hétfőn felavatják az Elveszett Közösségek Tornyát a Páva utcai központban.

[origo]/MTI