Profilja buktathatja le a vállalati csalót

Milyen a tipikus vállalati csaló, aki saját zsebre kezd dolgozni? 36 és 55 év közötti férfi, aki már kivívta a felső vezetés bizalmát és gyakran vezető pozícióban van - ezt a profilt alkotta meg a KPMG könyvvizsgáló cég. A jellemzés intő jel lehet a főnökség számára, hogy ezekre a beosztottakra jobban figyeljenek oda. Az erkölcsi hozzáállást Magyarországon is szokták tesztelni a vezetőválasztásnál, bár van, ahol kimondottan előnynek számít, ha valaki nem ijed meg a kiskapuk kihasználásától.

"Sok pénzt kell adni nekik, állandóan új motivációt biztosítani és akkor elkerülhető, hogy az igazgatók mellédolgozzanak" - vélekedik Kisházy Gergely szervezetpszichológus. Ezt viszont nem minden cégnél engedhetik meg, Magyarországon főleg a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő vállalatoknál jelent gondot a pszichológus tapasztalatai szerint. Ebben az esetben pedig a vezetők egy része más pénzkereseti lehetőség után néz: jó esetben egész más területen kezd tevékenykedni, a rosszabb verzió pedig az, ha azonos munkát végez saját zsebre, illetve ha azon töri a fejét, hogy csalással, sikkasztással hogyan tudna kivenni pénzt a vállalatból.

Tízből kilenc vállalati csaló férfi, a 36 és 55 év közötti korosztályból kerül ki és korábbi jó munkájával már kivívta a felső vezetés bizalmát - ezt az általános nemzetektől független profilt alkotta meg a tipikus csalóról a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég. 360 ilyen esetet tanulmányozva arra a megállapításra jutottak, hogy a csalók kétharmada évekig képes anyagi kárt okozni vállalatának, mielőtt lefülelik őket. Legalább egyharmaduk pénzügyes hátterű, a többiek pedig kommunikációs vagy értékesítési szakemberek. Tízből egy esetben pedig maga a vezérigazgató a csaló - derül ki a könyvvizsgáló cég megállapításaiból, amelyeket a The Times közölt.

Közel három évvel ezelőtt egy brit mérnöki cégnél jelentették be, hogy sikkasztáson érték egyik alkalmazottjukat. A csaló 9,2 millió fontos kárt okozott a cégcsoportnak, amit bíróság előtt is rábizonyítottak. A férfit elítélték, börtönbe került, de a cég sosem jutott hozzá az összeghez, amivel a csaló alkalmazott megkárosította őket, mert az illetőnek nincs ekkora vagyona és a vállalat biztosítása sem nyújtott rá fedezetet. A csalás ráadásul a konkrét összegen túl is kárt okoz: rontja a cég hírnevét.

Léteznek olyan pszichológiai tesztek, amelyekkel ki lehet szűrni, hogy valaki hajlamos-e csalásra, de ezeket nem lenne etikus a munkapszichológiában használni - mondta az [origo]-nak Kisházy Gergely szervezetpszichológus. Amit viszont tesztelhetnek, és szoktak is vizsgálni a felvételi beszélgetéskor, hogy a jelöltnek milyen az erkölcsi hozzáállása. Ezzel a teszttel viszont elsődlegesen nem arra keresik a választ, hogy a jelölt képes lenne-e saját cégét megkárosítani, hanem hogy a cég érdekében akár szabálytalan módszereket is bevetne-e.

Vannak viszont olyan cégek, ahol kimondottan előnynek tekintik, ha valaki képes a kiskapuk kihasználására - mondta Fazekas Zsolt, a HILL International felső- és középvezetői fejvadász cég ügyvezetője. Szerinte Magyarországon azért sem jellemzőek a komoly vállalati csalások, mert jellemzően külföldi cégek leányvállalatai működnek itthon, ezekben pedig az igazgatóknak erősen meg van kötve a kezük a külföldi tulajdonos által, nem rendelkezhetnek nagy pénzösszegekről.

Kisebb kaliberű csalások azonban előfordulnak: gyakori visszaélésre ad például lehetőséget a bedolgozó cég kiválasztása. Név nélkül nyilatkozó forrásunk elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt több cégnél okozott gondot, hogy az ezzel megbízott munkatársak - százalék fejében - ismerős gyártótól rendeltek marketinganyagokat.

Tiefenthaler Eszter