Sólyom odavágott a bőrgyárat védő Bécsnek

Ausztria és Magyarország viszonyát is megterhelheti a Rába habzásának ügye a magyar köztársasági elnök, Sólyom László szerint, aki azt mondta, cinikus és tűrhetetlen az osztrákok viselkedése. A szomszédos országban a magyar kormány felszólításai ellenére sem akarják bezárni a folyót szennyező gyárakat.

"Ez a magatartás tűrhetetlen, ez a cinizmus, ahogyan hat éve halogatják a megoldást, kibúvókat keresnek, néha már arcátlan (...), arra hivatkozni, hogy betartják a határértékeket (...), de nem számolni azzal, hogy a környezeti hatások összeadódnak (...), ezt a magatartást nem lehet tovább folytatni" - válaszolta a környezetvédelem mellett közismerten elkötelezett Sólyom László köztársasági elnök a Rába ausztriai szennyezésére vonatkozó kérdésre, amikor országjáró sorozatának újabb vasi állomásán, Kőszegen természetvédő civil szervezetek képviselőivel találkozott.

A nemrég hivatalba lépett új környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Fodor Gábor a múlt csütörtökön jelentette be, hogy a magyar fél türelme elfogyott, és Magyarország azt kéri Ausztriától, vonassa vissza a burgenlandi tartománynál a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. Az osztrák vízügyi tárca egyik osztályvezetője, Wilfried Schimon ugyanakkor pénteken azt nyilatkozta, hogy Ausztria teljes mértékben kizárja a Rába szennyezését okozó burgenlandi bőrgyár leállításának lehetőségét.

Május 1. volt a határidő

Az előző környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós tavaly decemberben jelentette be, hogy ha nem történik változás 2007. május 1-ig, Magyarország visszavonja a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez 1997-ben adott hozzájárulást. Azért csak ezt az egyet, mert a másik két bőrgyár korábban épült, és akkor még nem kérték ki Magyarország véleményét. Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium többször ígéretet tett a probléma megoldására, de a folyó május 1-jén is habzott.

"Ez nem egy olyan probléma, amit a jövő héten meg lehet oldani" - mondta az [origo]-nak Johann Wiedner, a stájerországi tartományi kormányzat illetékes osztályvezetője a Rába habzásáról korábban, de már a május 1-i határidő letelte után. Wiedner elismerte, hogy a bőrgyárak okozzák a habzást, de szerinte az csak alacsony vízállás esetén és csak a szentgotthárdi duzzasztónál jelentkezik. Arra is emlékeztetett, hogy a Bécsi Egyetem már kidolgozott egy módszert a szennyezés kiszűrésére, de annak alkalmazásához további vizsgálatokra van szükség, és az uniós szabályozást is módosítani kell. Jelenleg ugyanis semmilyen határérték nincs a habzást okozó naftalin-szulfátokra, így a gyárak szennyvíztisztítóiban nincs olyan technológia, amely kiszűrné.

A Rába folyó vize a szentgotthárdi duzzasztó alatt már 2002 óta rendszeresen habzik. A habzás a folyó osztrák szakaszán is észlelhető, így biztos, hogy a szennyezés onnan származik. A szakértői vélemények szerint a habot a folyó mentén lévő három bőrgyár okozza, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engednek a vízbe.

Jogi bizonytalanságok

Bruhács János, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a nemzetközi vízjog szakértője korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy Magyarországnak sokféle jogi lehetősége van, hogy fellépjen az osztrák szennyezés ellen, de ezek egyike sem kecsegtet gyors megoldással. A professzor szerint először mindenképpen meg kell kísérelni a határvízi bizottságban rendezni a vitát, ha pedig ez nem sikerül, Magyarország az Európai Bírósághoz és a Bizottsághoz is fordulhat. Ez utóbbit meg is teszi a környezetvédelmi tárca - derült ki a múlt héten.

További lehetőség - mondta Bruhács, hogy akár a kormány, akár magánszemélyek osztrák bíróságon, polgári perben támadják meg a szennyezőt, de ebben az esetben is - akárcsak az európai fórumokon - azt kell bizonyítani, hogy a felperest kár érte, ami miatt az eljárás nagyon nehéz és lassú lehet. A professzor szerint ezért inkább diplomáciai megoldást kell keresni a vitára.