Az elmúlt hetek rendőrségi botrányairól vasárnap már Gyurcsány Ferenc kormányfő is elismerte, azok alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat. A miniszterelnök ezzel indokolta, hogy elfogadta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter lemondását, valamint, hogy menesztett több rendőri vezetőt is. A botrányos ügyek legsúlyosabbika az volt, hogy a gyanú szerint két rendőr megerőszakolt egy huszonegy éves lányt, három társuk pedig állítólag ezt végignézte.
A megtépázott nimbuszt egyebek mellett azzal próbálja helyreállítani a rendőrség, hogy újra felállítják a mobil ellenőrző szolgálatot. A rendőröket ellenőrző egység korábban is létezett, a megszüntetését Kondorosi Ferenc, a rendészeti tárca államtitkára azzal indokolta, hogy az állítólag zavarta a rendőröket. Az [origo] annak próbált utánanézni, hogy a belső ellenőrzésen kívül a rendőrségnek, illetve a kormánynak milyen lehetőségei vannak, hogy visszaszerezzék az elvesztett közbizalmat.
A sárga mellény nem megoldás
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ügyvivője szerint a rendőrség civil kontroll alá helyezése lehet a megoldás. A jogvédő pozitív lépésnek tartja, hogy a rendőrség és határőrség összevonásáról szóló törvénytervezetben szerepel az is, hogy angol mintára létrehoznak egy rendőrséget ellenőrző civil testületet. (A testület neve Független Rendészeti Panasztestületet lenne, a létrehozásával megszűnne az az ellentmondás, hogy a rendőrség által elkövetett esetleges törvénysértések ügyében tett panaszokat a rendőrség vizsgálja ki.) Schiffer szerint azonban egy ilyen szerv létrehozása továbbra sem szüntetné meg a lakosság rendőrséggel kapcsolatos frusztrációját. Ennek kezeléséhez helyi szinten is szükség lenne ilyen testületek létrehozására, így a helyi lakosságnak is lenne lehetősége az ellenőrzésre.
Schiffer szerint hatásos lenne az is, hogy a hibák - az őszi zavargások idején elkövetett jogsértések, a focimeccs után tomfával megvert fotós esete - elkövetése után a rendőrség a nyilvánosság előtt tárná fel az ügyeket: elmagyarázná, hogy azok mikre vezethetők vissza, és az elkerülésük érdekében miket tesznek a jövőben. "A fotósverés után nem megoldás azt mondani, hogy az újságíró húzzon fel sárga mellényt" - mondta a jogvédő, aki szerint a rendőrök képzése során is lehetne min változtatni. Példaként említette, hogy jelenleg a nemi erőszak áldozatai a megalázó procedúrától (részvétlenség, megalázó megjegyzések) tartva, sok esetben nem mernek feljelentést tenni.
A telefonáló amerikai rendőr
Amerikai mintára a rendőrség militarista, katonai jellegének megszüntetését javasolja Szikinger István büntetőjogász. Az ügyvéd szerint a tengerentúli minta előnye, hogy ott nem egyszerűen a rosszfiúk elfogása a cél, hanem a rendőrök a lakossággal együttműködve részt vesznek a problémák feltárásában is. Ha egy körzetben rablás történik, akkor a magyar kollégájával szemben az amerikai felhívja a környéken élőket, figyelmezteti őket, és információt is kér a lakóktól - fogalmazott Szikinger, aki szerint az amerikai típusú közösségi rendőrség meghonosítása alkalmas lenne arra, hogy helyreállítsa a magyar rendőrség tekintélyét.
A jogász szerint a közösségi rendőrség nem egy ellenségképet megteremtő centralizált szervként működne, hanem a helyi önkormányzatok részeként, vagy pedig azokkal szorosan együttműködve. A jogász szerint így érvényesülne a helyi, civil kontroll, ráadásul hatékonyabban tudna fellépni a helyi ügyek, bűnügyek (rablások, lopások) ellenében is. Szikinger hozzátette: ezt az átalakítást a rendszerváltás idején meg kellett volna tenni, ahogy az az MDF 1990-es választási programjában szerepelt. Jelenleg azonban erre egyre kisebb esély - mondta az [origo]-nak az ügyvéd.
A borlovagok ideje lejárt
Tarjányi Péter rendőrségi szakértő, egykori rendőr szerint a viszont a civil kontroll önmagában kevés, a szemléletváltáshoz arra lenne szükség, hogy a jelenlegi vezetés helyett egy fiatalabb generáció vegye át az irányítást. Tarjányi szerint a '70-es években főiskolát végző, tangóharmonikázó borlovagok ideje lejárt, helyettük olyan nyelveket beszélő, külföldi missziókban bizonyított vezetőkre van szükség, akik jelenleg is harcoló egységeket vezetnek. Vagyis nem az idősebb tábornokok közül kell a vezetőket kiválasztani, hanem a fiatalabb ezredesek közül. Tarjányi szerint ők lennének képesek arra, hogy szakmai és morális szempontból is példát mutassanak a rendőri állománynak.
Szabó András