Fittyet hány a habzó Rábára az EU-bizottság

Elzárkózott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága attól, hogy foglalkozzon a Rába habzásával. A bizottság vezetője szerint a bizottságnak semmilyen jogalapja nincs vizsgálódni a folyó osztrák szakaszán keletkező szennyeződésének ügyével.

"Hiába mutogattam fotókat a habzó Rábáról" - mondta az [origo]-nak Olajos Péter EP-képviselő (MDF), aki szerette volna a Rába szennyezésének ügyét az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága elé vinni. A bizottság elzárkózott a vizsgálódástól, és nem tartja magát illetékesnek az ügyben.

"Jelenleg az Európai Bizottságnak semmiféle jogalapja sincs, hogy bármit is tegyen, tekintettel arra, hogy a kérdéses szennyezőanyagokra nem léteznek uniós határértékek" - mondta hétfőn Julio Garcia-Buruges, a Környezetvédelmi Bizottság osztályvezetője. Hozzátette azt is, hogy 2007. október 30-tól fog életbe lépni az úgynevezett integrált szennyeződésmegelőzési direktíva, így ettől az időponttól lesz lehetősége a bizottságnak arra, hogy egyáltalán megítélje a szennyeződést feltehetően okozó osztrák bőrgyárak tevékenységét.

Olajos Péter EP megkérdezte a bizottságtól azt is, hogy hajlandók-e egy tényfeltáró bizottságot küldeni a helyszínre, mivel a Rába problémája egyre inkább megterheli a két ország kapcsolatát. A bizottság azonban elzárkózott a tényfeltáró bizottság kiküldésétől is. A képviselő szerint bár az ügy környezetvédelmi szempontból történő megközelítése a bizottságban elbukott, az osztrák bőrgyárakat gazdasági verseny szempontjából is meg lehet támadni.

Olajos Péter kedden "jogosulatlan versenyelőnyt élveznek-e a Rábát szennyező osztrák bőrgyárak?" kérdéssel fordult Günter Verheugen vállalkozáspolitikai és ipari biztoshoz valamint Neelie Kroes versenypolitikai biztoshoz. Olajos beadványa szerint a Rábát szennyező bőrgyár nem hajlandó felszerelni egy szűrőberendezést és amelyik cég nem tartja be a munkavédelmi, környezetvédelmi előírásokat, az alacsonyabb költségei révén piaci előnyre tesz szert azokkal szemben, akik az uniós előírásokat betartják.

A Rába vize a szentgotthárdi duzzasztó alatt már 2002 óta rendszeresen habzik. A habzás a folyó osztrák szakaszán is észlelhető, így biztos, hogy a szennyezés onnan származik. A szakértői vélemények szerint a habot a folyó mentén lévő három bőrgyár okozza, amelyek a bőrcserzésnél használt naftalin-szulfonátot engednek a vízbe. Ez az anyag nem bomlik le a gyárak hagyományos, biológiai szennyvíztisztítóiban, a tisztításhoz speciális, drága berendezéseket kellene felszerelni.

A Rába habzása miatt korábban megszólalt Sólyom László köztársasági elnök is, aki azt mondta: tűrhetetlen az az osztrák magatartás, ahogyan hat éve halogatják a megoldást a Rába rendbetételére. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter pedig osztrák kollégájával egy 12 fős, osztrák és magyar tagokból álló akciócsoportot hozott létre, amely a Rába habzását vizsgálja. A csoportnak konkrét javaslatokat kell kidolgoznia szeptemberig.