Szerelmes prostituáltak okozzák a közvetítők vesztét

Anyagi vita vezetett annak az escort-szolgálatnak a lelepleződéséhez, amelyről kiderült, hogy valójában prostituáltakat közvetítő ügynökség, pedig egy szexhirdetésekkel foglalkozó bennfentes szerint az érzelmek szoktak inkább kulcsszerepet kapni a bukásnál. Az ügynökségek ugyanakkor sokat nem is tesznek azért, hogy védjék magukat, az [origo] telefonos tesztjén is találtunk illegális közvetítőket. Egy prostituált szerint attól viszont nem kell tartani, hogy valaki véletlenül keveredik ilyen munkába.

"Escort? Dehát mi az? Marketing" - mondta a 8 éve szexhirdetéssel foglalkozó Fellner Adél arra utalva, hogy az escort néven futó szolgálatok valójában többnyire nem egyebek, mint prostituáltakat közvetítő ügynökségek. Mivel a jogszabályok tiltják a prostituáltak közvetítését, ezért az ügynökségek elbújnak egy másik név mögé, leginkább erről szólnak az escort (kísérő) szolgálatok. Az escort valódi jelentése már sokak előtt lelepleződött, erre utal az is, hogy találni olyan társkereső hirdetést, amelyben azt kérik, hogy "escort-múlttal" rendelkező nők ne jelentkezzenek.

A legutóbb felgöngyölített ügynökség Franciaországba, Svájcba és Olaszországba vitte a munkára jelentkező magyar nőket. A megrendelés egy magyarországi telefonközpontba futott be, ezután az ügynökség munkatársa telefonon megszervezte, hogy a prostituált adott időben a megfelelő külföldi szállodába utazzon, majd néhány napos kinttartózkodás után rendezték az anyagiakat. Az illegális hálózat mára minden bizonnyal tovább terjeszkedett volna, ha az egyik nő és a szervezők közötti anyagi vita nem fajul el.

"A lóvé kéne"

"Állandóan jönnek az sms-ek, mindig van egy haver, aki szól, hogy lenne munka külföldön" - mondta az [origo]-nak Petra néven nyilatkozó prostituált, aki escortként dolgozott már Olaszországban, Svájcban és Angliában is. Szerinte már nem éri meg a külföldi munka, a magyar prostituáltak mégis szívesen mennek, mert több pénzt remélnek, valamint azt, hogy a külföldi férfiak kevesebbel is beérik, mint az itthoniak. "A lóvé kéne, csak ne nyúljanak hozzám" - szerinte ez a mentalitás jellemzi a magyar prostituáltakat, és Nyugat-Európában inkább jellemző, hogy a férfiak a lehető legkevésbé érnek hozzá a prostituáltakhoz. Petra évek óta ebből él, bár elmondása szerint folyamatosan próbál más munkát találni. "Speciális eset vagyok, nincsenek terveim" - mondta. "Hogy hány éves vagyok? 25, mint mindig" - ennél többet nem árult el magáról.

A prostituáltak valódi korával kapcsolatban lesújtó a véleménye az egyik legnagyobb, szexhirdetéssel foglalkozó weboldal tulajdonosának. Fellner Adél szerint egyre fiatalabbak - 18, 19, 20 évesek - próbálnak szerencsét a szexpiacon: "kijön az iskolából és elhatározza, hogy kurva lesz" - ez vált jellemzővé szerinte. A prostituáltság hamar életformájukká válik, hozzászoknak a magas keresethez és nem tudnak kiszállni belőle.

A lefülelt ügynökségnél állítólag azzal biztatták a külföldi munkától viszolygó nőket, hogy itthon úgysem tudja meg senki, mivel foglalkoztak pár napig külföldön. Bátorításra azonban legtöbben nem szorultak rá, mivel a kereseti lehetőség igen magas volt, a nyomozók információi szerint egyesek akár heti egymillió forintot is megkerestek. Pedig ez az életmód pedig nem múlik el nyom nélkül: nemzetközi kutatások szerint a prostituáltak ugyanolyan súlyos pszichés sérüléseket szenvednek el, mint a háborús veteránok: visszatérő emlékképek, szorongás, depresszió gyötri őket.

"Nincs olyan, hogy véletlen, drágám" - mondta Petra arra a felvetésünkre, hogy előfordulhat-e, hogy valaki akarata ellenére keveredik egy ilyen ügynökséghez. Szerinte nem is érné meg a szervezőknek olyanokkal bajlódni, akik zűrt hozhatnak rájuk, amikor százával állnak sorba, akik valóban prostituáltként akarnak dolgozni.

A szerelem megöli az üzletet

Bár a legutóbb felszámolt hálózatnak anyagi vita okozta a vesztét, Fellner szerint a pénznél gyakran nagyobb szerepet kapnak az érzelmek. A prostituáltak szokták feldobni a főnökeiket, például azért, mert reménytelenül beleszeretnek a közvetítőjükbe - mesélte. Illetve a kezdők közül sokan azt se tudják, hogy valójában nem az az illegális, amit ők csinálnak, hanem az ügynökük, közvetítőjük követ el törvénytelenséget, ezért ha jön egy ellenőrzés, mindent kipakolnak. Fellner szerint a prostituáltaknak jobb lenne, ha a közvetítés is legális lenne, mert jelenleg is működnek a hálózatok, de szinte minden ellenőrizetlenül, átláthatatlanul történik: a lányok közül sokan nem rendelkeznek biztosítással, elesnek a nyugdíjtól, az állam pedig rengeteg adóbevételtől.

Az illegális hálózatban lebukott prostituáltak ellen nem indul eljárás, őket csak tanúként hallgatják meg, a közvetítőkre viszont 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetés vár. Az ügynökség olasz származású, svájci állampolgárságú vezetője ellen jelenleg is nemzetközi elfogató parancs van érvényben, a magyar származású feleségét már gyanúsítottként hallgatták ki. Az ügynek további 8 gyanúsítottja is van, ők kezelték a megrendeléseket fogadó telefonhívásokat - köztük egyébként olyan is van, aki egyetem me1llett végezte a telefonos munkát.

Nem bújnak el

Az [origo] megpróbált telefonon tesztelni néhány, magát escort-szolgálatként hirdető céget, de azt tapasztaltuk, hogy a megadott telefonszámok többsége már nem él. Sokan csak rövid ideig foglalkoznak közvetítéssel, néhány hónapig fenntartanak egy honlapot, működtetik a telefonszámokat, aztán eltűnnek.

A megadott számokon végül két szolgálatot sikerült elérnünk, az egyiknél kínosan ügyeltek arra, hogy még véletlenül se képzeljük azt, hogy a csinos lányok és fiúk többre is kaphatóak lennének, mint társul szegődni egy fontos rendezvényre - bár ez a szigorúság némileg hitelét vesztette, amikor e-mailben megérkezett a fotó a sajtófogadásra ajánlott lányról, akin nem volt egyéb, mint egy fekete bőr alsónemű szett. A másik szolgálatnál viszont kertelés nélkül megmondták, nem jelent gondot az erotikus munka sem, csak meg kell fizetni az árát.