Újabb adatok szólnak Martonyi ügynökmúltja mellett

Martonyi János nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem jelentett az állambiztonságnak - írja dr. Kende Péter, aki a volt külügyminiszter múljáról szóló áprilisi cikkét folytaja az ÉS pénteken megjelenő számában. Kende szerint a Martonyi jelentéseit tartalmazó akta azért nincs a levéltárban, mert Martonyi 1990 után is kapcsolatban maradt a szolgálatokkal.

1989-ben, sőt, 1990 után is kapcsolatban lehetett a titkosszolgálatokkal Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere - állítja az Élet és Irodalom (ÉS) pénteki számában megjelenő cikkében dr. Kende Péter. A korábban Orbán Viktorról is könyvet író Kende még áprilisban írta azt - egy úgynevezett munkadossziéban talált adatok alapján -, hogy Martonyi János állambiztonsági informátorként dolgozott az 1960-as években.

Martonyi akkor rágalomnak és politikai támadásnak nevezte Kende állítását, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Azt mondta, valóban jelentkezett nála az állambiztonság egy évvel azután, hogy még huszonévesen visszatért Nyugat-Európából, ahol részt vett egy tanfolyamon, amit a Szabad Európa Rádió szervezett. Martonyi szerint az akkori viszonyok közt szinte természetes volt, hogy leíratták vele, mi történt a tanfolyamon.

A pénteken megjelenő ÉS-ben Kende egy 1968-as rendőrségi jelentésre hivatkozva azt állítja, nem igaz, hogy Martonyi nem működött együtt az állambiztonsággal. A jelentésben az áll: "támadólagos elhárítás céljára szerveztünk be informátort 'Marosvásárhelyi' fedőnéven". Kende szerint az iratok igazolják, hogy Marosvásárhelyi valójában Martonyi János volt.

A szerző szerint nem igaz az sem, hogy Martonyi csak úti jelentéseket adott volna, hiszen ezeket a Kádár-korban szokásos iratokat nem a titkosszolgálatnak, hanem a külföldön járt személyek civil főnökeiknek írták. A Kende által talált iraton pedig olyan rovatok is szerepelnek (Adta, Vette, Hely és Idő), amelyek egy állambiztonsági tartótiszt töltött ki.

Kende az ÉS-ben az eredeti dokumentum másolatában közöl egy részletet a hajdani III/I. csoportfőnökség (hírszerzés) nyilvántartókönyvéből is, amely szerint Martonyi neve alatt létezett egy úgynevezett M-2 dosszié is, amelybe az ügynök által írt jelentések kerültek. Ugyanebből a dokumentumból következtet arra Kende, hogy Martonyi még 1989-ben is élő kapcsolata volt az állambiztonságnak. Az aktákat azonban a szerző nem találta meg a levéltárban, amiből arra következtet, hogy Martonyi 1990. február 15. után is kapcsolatban volt a titkosszolgálattal, ezért az anyagát a törvény szerint nem kellett kutathatóvá tenni.

Martonyi János közleményben abszurdnak nevezte Kende állításait. Kijelentette, hogy nem volt hálózati személy, és nem tett olyan nyilatkozatot, hogy együttműködne az állambiztonsági szervekkel. "A hatvanas években írt beszámolókat követően az állambiztonsági szervek részére soha egyetlen jelentést, vagy beszámolót nem írtam" - közölte, hozzátéve, hogy 1965-től a rendszerváltozásig az állambiztonsági szervek ellenséges személyként tartották nyilván, 1988-ban pedig bizalmas nyomozás alá vonták.