Betegek járják meg a pénztelen kórházak taktikázását

Egymással vitatkoztak a kórházak, az ÁNTSZ és az egészségügyi miniszter, hogy melyik kórháznak lett volna kötelessége ellátni a Pásztónál megsérült betegeket, pedig a rendszer elvileg egyértelmű, az erről szóló utasításokat minden ügyeletes orvosnak ismernie kell. Mi az oka mégis a bizonytalanságnak és az ügyeletesek kétségbeesett telefonálgatásainak? Az orvosok szerint az, hogy a rendszerben korábban is meglévő hiányosságokat már nem éri meg elfedni a kórházaknak.

Korábban is voltak lefedetlenségek az ellátási rendszerben, azt viszont a kórházak vezetői úgy orvosolták, hogy megállapodásokat kötöttek egymással bizonyos betegek átvételére, a közelmúltban bevezetett finanszírozási változások óta ez azonban nem éri meg a kórházaknak - mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Tudomása szerint a legutóbbi vitás esetnél érintett miskolci és salgótarjáni kórház között is volt korábban ilyen szerződés, de mióta a kórházak kevesebb pénzből gazdálkodnak, ezt felbontották. Az új finanszírozási rendszerben ugyanis a kórházaknak csak előre meghatározott számú beavatkozás után fizet a biztosító, ezért nem éri meg a kvóta fölé menniük.

Ez pedig azt eredményezte - a kamara elnöke szerint -, hogy az ügyeletesek időnként kétségbeesetten hívogatják egymást, hogy egy-egy beteget hová szállíthatnak. Az viszont csak sürgősségi ellátás után merül fel, hogy melyik beteg, hová tartozik. A sürgősségi ellátást ugyanis minden esetben a legközelebbi ügyeletes kórháznak kell elvégeznie, de amikor az elsődleges ellátás befejeződik, akkor felvetődik a kérdés, hogy bizonyos speciális beavatkozások elvégzésére melyik kórház van kijelölve.

Az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium is azt állítja, hogy a rendszer egyértelmű, minden intézménynek pontosan tudnia kell, milyen problémával, hova kell fordulnia, az ügyeletet ellátó kórházak vezetői közül azonban nem mindenki látja ezt így. "Egyértelmű, hogy a kardiológiai ellátás hová tartozik, de hogy például a szívkatéterezést melyik intézménynek kell elvégezni, azt nem tudjuk" - mondta az [origo]-nak Nagy Gábor, a miskolci kórház igazgató-helyettese, aki megerősítette a kamara elnökének a meglátását, hogy finanszírozási okok miatt a kórházak nem vállalhatják túl magukat.

A benzint is eszi az új rendszer

Az új finanszírozási rendszert okolják azért is, hogy bizonyos körzetekben több utat tesznek meg a mentők, mint korábban. A Délmagyar című napilap egy csonttörést szenvedett gyerek esetérők számolt be, akit - miután a sürgősségi ellátását megoldották Makón - továbbküldtek Szegedre, ott helyretették a csontot, majd a mentők visszavitték a makói kórházba. Mindezt Makón is megoldhatták volna, de az új rendszerben a csonttörés komolyabb ellátására a szegedi kórházat jelölték ki. Hasonló utat járnak végig az agyvérzéses betegek is, akiknek a kivizsgálását Szegeden kell végezni. A mentők által megtett kilométer ezért tízszeresére nőtt Makó és Szeged között - írja a Délmagyar. A makói kórház főigazgatója az egészségügyi tárcához fordult, hogy állítsák vissza az intézmény korábbi ellátási jogkörét.

"A pénztelenség miatt taktikázik mindenki, hogy a kórház ne menjen csődbe" - mondta a miskolci kórház igazgató-helyettese, aki továbbra is állítja, hogy a Pásztónál megsérült betegeket nem nekik kellett volna ellátni, hanem egy fővárosi intézménynek. A salgótarjáni kórházból azonban mégis hozzájuk vitték a sérülteket, miután állítólag a fővárosi Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben nem fogadták őket - bár a budapesti intézmény azt állítja, hogy őket meg sem keresték. Az eset kivizsgálására az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálatot indított, de az egészségügyi miniszter után az ÁNTSZ is azt állítja: a betegellátási rendszernek megfelelően jártak el, vagyis helyes megoldás volt, hogy a betegek Miskolcra kerültek.

Helyhiányra nem lehet hivatkozni

Bár az Egészségügyi Minisztérium szerint a rendszer egyértelmű és minden a legnagyobb rendben zajlott a pásztói eset kapcsán, a miniszter azt elismerte, hogy lesznek még kóborló betegek, amíg a kórházak nem alkalmazkodnak az új struktúrához. Horváth Ágnes egyúttal bejelentette, hogy a jövőben országos ágynyilvántartás közzétételével segítik az ügyeletes orvosok dolgát. Ez az adatbázis a rendelkezésre álló szabad kapacitásokat tartalmazza majd, így az ellátásra kijelölt kórház nem hivatkozhat majd arra sem, hogy helyhiány miatt nem tud ellátni egy beteget. A rendszer, a tervek szerint néhány héten belül elérhető lesz.

A salgótarjáni bizonytalankodáshoz hasonló, tragédiával végződő eset történt április 6-án. Egy mindszenti férfit előbb a hódmezővásárhelyi kórházba vittek, majd onnan a mentőt továbbküldték a szentesi kórházba. A Szentes felé vezető úton azonban a férfinek megállt a szíve, és már nem sikerült újraéleszteni.