Megint felállítanak egy antikorrupciós testületet

A Keller László és Medgyessy Péter nevéhez fűződő antikorrupciós testületek után újabb korrupcióellenes szervezetet állít fel a kormány. Az Európai Bizottság a napokban jelezte, hogy több uniós tagállam - köztük Magyarország - sem tett eleget a korrupcióellenes szabályokkal kapcsolatos vállalásoknak.

A kormány döntött az antikorrupciós koordinációs testület létrehozásáról - jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő keddi tájékoztatóján. Emellett az igazságügyi és rendészeti miniszternek az év végéig el kell készítenie a korrupcióelleni küzdelemről szóló hosszú távú stratégiát, illetve ehhez kapcsolódóan egy rövid távú cselekvési programot a 2008-2010 közötti időszakra - tette hozzá.A testületben a kormányzati szervek mellett nemkormányzati állami intézmények és civil szervezetek is részt vesznek majd - tette hozzá a kormányszóvivő.

A kormány egyebek mellett az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt és a Legfőbb Ügyészséget is felkéri, hogy képviseltesse magát a szervezetben. A testület fő feladata a korrupcióellenes stratégia fő elemeinek kidolgozása, később pedig a feladatok kivitelezése és ellenőrzése lesz. Egyelőre nem lehet tudni, hány tagja lesz a bizottságnak, annyi azonban biztos, hogy idén nyolcmillió forintból gazdálkodhat a szervezet - válaszolta Daróczi Dávid az MTI kérdésére.

Az EU bizottsága hétfőn azt közölte: az Európai Unió tagországainak többsége nem tett eleget az unió vállalta korrupcióellenes szabályok törvénybe iktatási kötelezettségének. Franco Frattini biztos szerint a 27 tagország közül csak Nagy-Britannia és Belgium alakította át a nemzeti törvénykezését az uniós követelménynek megfelelően.

Frattini az elmaradókat a törvénykezés felgyorsítására és arra szólította fel, hogy változtassanak a szabályokon, amelyek ma lehetővé teszik a harmadik felen keresztül történő megvesztegetést vagy nonprofit szervezet korrupcióját. A 2003-ban elfogadott szabályok törvényellenesnek minősítik a megvesztegetési pénzek felajánlását, kérését, elfogadását, és ez a szabály érvényes a magáncégekre és a civil szervezetekre is.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményében úgy reagált a testület felállításának hírére, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya csak szavakban korrupcióellenes, tetteiben nagyon is korrupciópárti. Szerinte a korrupciós jelenségek Magyarországon még soha nem voltak olyan elterjedtek, mint a Gyurcsány-kormány időszakában. A Fidesz-frakció jogi kabinetvezetője emlékeztet arra, hogy ebben a ciklusban a Fidesz több korrupcióellenes törvény- és határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, ezeket azonban Répássy szerint a kormánypárrtiak lesöpörték az asztalról.

A tiszta kezek testületének - később pedig hivatalának - felállítását az MDF is hosszú ideje szorgalmazza, a kérdés bekerült a párt középosztályt érintő 13 pontjába, amelyről már tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, az MSZP elnökével és Kóka János gazdasági miniszterrel, az SZDSZ vezetőjével is.

Különböző korrupcióellenes testületekből azonban eddig sem volt hiány. 2003 májusában jött létre Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kezdeményezésére a Köztársasági Etikai Tanács, de aztán vezetője, Solt Pál korábbi legfelsőbb bírósági elnök távozása után a többi tag is kilépett, így 2004 februárjában megszűnt. Pár hónappal később alakult meg a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért Keller László akkori közpénzügyi államtitkár vezetésével, és a feladata épp az volt, hogy cselekvési programot dolgozzon ki a korrupció visszaszorítására.