Fodornak most nincs pénze autócserére

Öltönyben nem biciklizik, de fogmosáskor elzárja a csapot, és állítja, hogy nem divatból vette észre a globális felmelegedést. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter az [origo]-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy miért szállt be egy olyan kormányba, amely szerinte elvesztette a hitelességét. Három hónap után újra megkapta azt a kérdést is, hogy mit utál Kóka Jánosban.

- Így melegben hogyan bírja a metrózást?
- Egészen jól! Tegnap is metróval mentem a kormányülésre (az interjút múlt csütörtökön rögzítettük - a szerk.), ahogy szoktam, és ki lehetett bírni.

- Egyébként miért volt olyan nagy szám, hogy egy egészséges felnőtt ember - még ha miniszter is - metróval utazik? Az első alkalommal a sajtót is odahívták, mintha ez egy rendkívüli dolog lenne.
- Több okból is az. Egyrészt a miniszterek nem szoktak metrón utazni. Én például még nem találkoztam velük. Másrészt szimbolikus üzenete is van a rendszeres metróutazásnak. Én is gyakran járok szolgálati autóval, de amikor az ember megteheti, akkor nem nagy fáradságba kerül a tömegközlekedés, ráadásul egyszerűbb és gyorsabb is. Erre akartam felhívni a figyelmet. Arra, hogy az embereknek vannak szokásai, de azokból érdemes időnként kilépni.

- A biciklit nem próbálta ki? Csináltunk egy tesztet, hogy mennyi idő alatt lehet eljutni metróval, autóval és biciklivel a környezetvédelmi minisztériumtól a Parlamentbe, és az derült ki, hogy egy rámenősebb biciklis hat perc alatt megteszi ezt az utat. Ez lenne a leggyorsabb.
- Az a helyzet, hogy én lelkesen szoktam biciklizni hétvégén és hétköznap is a gyerekeimmel, de munkába járáshoz nem szoktam használni. Ha az ember öltönyt visel, akkor nem praktikus. Nemrég volt egy tüntetés, amelyen demonstrálták, hogy öltönyben is lehet biciklizni. Minden elismerésem a tüntetőké, de mindenkiről szakadt a víz.

- Ahogy néztem, biciklitároló sincs a minisztérium előtt.
- Teljesen jogos felvetés, már intézkedtem is az ügyben. A munkatársaim közül ugyanis többen biciklivel járnak.

- Egy biciklit láttam csak kint.
- Hátul tartják, de attól még kint is kellene lennie egy tárolónak. Többen jönnek munkába biciklivel, és ők is panaszkodnak arra, hogy kevés a hely, nemcsak itt a minisztériumban, hanem általában a városban.

- Említette a környezettudatosságot, illetve azt, hogy az embereknek is fel kell adniuk bizonyos szokásaikat. Az időnkénti metrózáson kívül mi az, amin ön változtatott, amiről lemondott?
- Én is próbálom úgy élni az életemet, hogy odafigyeljek az apróságokra. Például arra, hogy az ember mennyi vizet használ el fogmosás közben, hogy elzárja-e a csapot vagy sem. Otthon különválogatom a hulladékot, és évek óta szempont, de most még inkább figyelek rá, hogy az elektromos berendezések energiafelhasználása alacsony legyen.

- A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint egy meglehetősen nagy autó, egy 9-5-ös Saab tulajdonosa. Nem gondolt arra, hogy ezt lecseréli egy környezetkímélőbbre?
- Nem gondolkodom, méghozzá azért, mert nincs rá pénzem. A Saabról egyébként közismert, hogy környezetkímélő márka. Ha évek múlva elhasználódik az autó, akkor majd felmerül a csere, de erre nekem most biztosan nincs anyagi fedezetem. Viszont, ha már ennél a kérdésnél tartunk, abban szeretnék lépéseket tenni, hogy a minisztérium hivatalos autóját, amellyel egyébként is folyamatosan problémák vannak, lecseréljük hibridre vagy olyanra, amely etanollal üzemel. Így lenne ösztökélés arra, hogy lehet környezetbarát márkákat is választani. Nincs olyan sok a magyar piacon, de van néhány típus, ami felmerülhet.

- Sokszor mondja, hogy mennyire fontos a környezettudatosság terjesztése. Hogyan lehetséges azonban ez akkor, amikor az SZDSZ tavalyi választási programjában még csak nem is szerepel a klímaváltozás vagy éghajlatváltozás szó? A kormányprogramban is csak egy tőmondat van arról, hogy készül az éghajlatváltozási stratégia. Ha ez egy évvel ezelőtt egyáltalán nem volt fontos, hogyan lehet elérni, hogy most bekerüljön a legfontosabb témák közé?
- Politikai súlyt kell biztosítani például az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseknek. A miniszteri kinevezésem óta ezt is csinálom. Próbálok olyan ügyeket lezárni, amelyek évek óta megoldatlanok voltak Magyarországon. Két irányban változtattam meg a minisztérium munkáját. Az egyik a stratégiaalkotás területe, ahol sokkal aktívabb szerepvállalásra készülünk. Másrészt ott vannak a konkrét ügyek, amelyek elrendezése politikai súlyt ad a minisztériumnak. Ilyen a Rába ügye, ahol fordulatot sikerült elérnünk. A másik tényező, ami változtatni fog a jelenlegi gondolkodásmódon, az a világtendencia. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is jó ideje első számú politikai kérdés, hogy mi történik a klímaváltozással vagy az energiafüggőséggel. Erről is fog szólni az amerikai elnökválasztás, és fontos téma volt a francia elnökválasztáson. Ide is el fognak érkeznek majd ezek az ügyek.

- A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ezt a témát ön divatból kapta fel. Az MTI archívumában rákerestem, hogy az utóbbi hét évben hányszor beszélt Fodor Gábor a környezetvédelemről, és azt az eredményt kaptam - bár nyilván nem tudósítottak minden nyilatkozatáról -, hogy mióta felmerült miniszteri kinevezése, elég sokszor, de előtte csak egyetlen alkalommal, még valamikor 2003-ban.
- Először is tagja voltam a környezetvédelmi bizottságnak a megelőző ciklusban...

- Igen, még 1998 és 2002 között.
- Így van. Utána elsősorban alkotmányjogi kérdésekkel foglalkoztam, de abban a néhány esetben, amikor az SZDSZ-nek szerepet kellett vállalnia konfliktusos környezetvédelmi ügyekben, akkor én a megszólalók közé tartoztam. Például a Zengő ügyében, ami az elmúlt néhány év egyik fontos kérdése volt. Az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása ügyében Illés Zoltánnal (fideszes politikus, korábban parlamenti képviselő - a szerk.) együtt adtunk be egy határozati javaslatot, szembemenve az MSZP és az SZDSZ álláspontjával.

- Viszont a klímaváltozást, a globális felmelegedést egész eddig észre se vette, most pedig hirtelen a homlokára csapott, hogy itt vannak ezek az ügyek is?
- Visszakanyarodnék arra a kérdésre, hogy divatból kaptam-e fel a témát. Természetesen nem, mert meggyőződésem, hogy nekünk, liberálisoknak különösen jelentősek a körülöttünk lévő világgal összefüggő kérdések. Az elnökválasztási kampányban beszéltem arról, hogy az SZDSZ politikáját más alapokra kell helyezni. A hitelességet állítottam a középpontba, és azt, hogy a liberális értékeket következetesebben és felelősségteljesebben kell képviselni. Ez a felelősség a liberálisoknál azt jelenti, hogy az embereket nem olyan polgárnak tekintjük, akik gyámkodásra szorulnak, hanem olyannak, akik meg tudják hozni a maguk kulcsfontosságú döntéseit életük fontos ügyeiben. Ugyanez a felelősség jelenik meg a környezetvédelem területén is, ami kapcsolódik az általam képviselt liberális értékvilághoz.