A mindennapi életben egy sor nevet kiegészítő előtaggal találkozhatunk, még ha az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint csak a dr. tüntethető is fel a személyi okmányokban. Az egyik szabály az, hogy ha valaki többszörösen is doktor, akkor is be kell érnie egy cím feltüntetésével, ha viszont két doktor házasodik, akkor két "dr."-rel bővül a név. Gyakori, hogy valakinek "ifjabb", "idősebb", "özvegy", "nyugalmazott" előtaggal kezdődik a neve, de a törvények szerint ezek ugyanúgy nem kerülhetnek be a személyi okmányokba - akárcsak az olyan tudományos címek, mint a professzor, magister emeritus, kandidátus.
A hivatalos névnyilvántartásban nem ismerik el azokat a nemesi, történelmi címeket sem, amelyeket még 1947-ben száműztek a nevekből. "Természetesen a személyek magánirataikban - például névjegy, fejléces levélpapír, magánlevelezés - feltüntethetik bármelyik előtagot, de ez nem minősül hivatalos névviselésnek" - tudtuk meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékeseitől.
Vitézek és lófők
Sokan élnek is a lehetőséggel, hogy a hatósági nyilvántartásokon kívül használják azokat a címeket, rangokat, amelyeket az 1947-es - és a mai napig hatályos - törvény eltörölt. Így - nem hivatalosan - találkozhatunk herceg, gróf, báró vagy a kevésbé ismert lófő névvel. "A 'vitéz' cím használata is tilos" - rendelkezik ugyanez a jogszabály, amiről kikértük vitéz Hunyadi Lászlónak, a Történelmi Vitézi Rend főkapitányának véleményét.
"Hivatalosan valóban nem része a nevünknek a 'vitéz', de a használatát nem szankcionálják" - erősítette meg az amúgy is történelmi nevet viselő Hunyadi. Akik a rendjük tagjává válnak, azok viselik a vitéz előtagot, például névjegykártyán, levélen, bemutatkozáskor. A vitéz főkapitány elmondta, régebben emiatt valódi csodabogárnak számítottak, de manapság már annyira nem furcsállják a nevüket. Honlapjuk szerint a tagok között olyanok is akadnak, akik halmozzák előneveiket: doktor vitézek.