Lelketlen kutyatenyésztőkről beszélnek állatvédők

Egy állatvédő szervezet szerint sok kutyatenyésztő lelkiismeretlen módon árulja állatait. Feltételezhető, hogy a kutyák egy része ázsiai konyhákban köt ki.

Jelenleg szinte a lebukás veszélye nélkül vihetők külföldre az állatszaporítók által tömegesen tenyésztett kölykök - állítja a a Fehérkereszt Állatvédő Liga, amely szerint sok állat feltehetően ázsiai éttermek konyháiban végzi még akkor is, ha a szerencsésebb kiskutyákból valóban házi kedvenc válik. Mielőtt Magyarország az Európai Unió tagja lett, az uniós országok vámszerveinek adatai szerint Szlovákiával, Csehországgal közösen évente összesen 52 ezer kutyát "exportált" Olaszországba, Franciaországba és a Benelux államokba - bár ennek a kereskedelemnek már akkor is kétes céljai voltak a civil szervezet szerint.

2004-ben az olaszországi kutyaszállítmányokkal foglalkozott a sajtó is, mivel egyes adatok azt mutatták, hogy a célország végül Dél-Korea volt, ahol táplálkozási célra használják, magyarán megeszik a kutyákat. Köztudott, hogy a kutyahús egyes ázsiai országokban ínyencségnek számít az asztalon.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Líga kuratóriumi tagja az MTI-nek elmondta, hogy most azért fordultak a sajtóhoz, mert a napokban újabb kétes esetek jutottak a szervezet tudomására. Aggasztónak tartják, hogy az európai uniós csatlakozást követően, miután a határellenőrzés enyhült, az üzlet a lehetőségei kibővültek, már nem csempészve, hanem legálisan szállíthatóak ki az állatok tömegesen is Magyarországról, még számukat sem lehet nyilván tartani. Ráadásul Magyarországon a szaporítóknál olcsó a kutya, így ez a tevékenység jövedelmező üzletté vált.

A szervezet felháborítónak tartotta és tartja, hogy Magyarországon egyesek azért tartanak kutyákat, hogy állandó pároztatással, a tenyésztői szakma minden szabályát megszegve minél nagyobb számú kölyökhöz jussanak, amelyeket aztán tömegével adnak el külföldre, ellenőrizetlen helyre, ellenőrizetlen körülmények között. Ezekkel a jelenségekkel dán és holland tévék, állatvédő szervezetek is foglalkoztak az elmúlt két évben.

A Fehérkereszt Állatvédő Liga oknyomozást folytatott és megtudta, hogy például Magyarországon a rövidszőrű, kistermetű Shitzu fajtájú kutyák egyedeinek ára 30 ezer forint. A felvásárlók, akik kiviszik az állatokat Hollandiába, a holland állatvédők elmondása szerint kutyánként 150 ezer forint hasznot szerezhetnek, mivel ott drágán tudják eladni a kétes származású ebeket. Egy "tenyésztő" ebből a fajtából akár évi száz egyedet is "elő tud állítani". Egyikük elárulta az állatvédő szervezet képviselőjének, hogy még két fajtát is be tudna vállalni: ez összesen évi 300 kölyökkutyát jelentene, 7-9 millió forint feltételezhetően adómentes haszonnal.

A kölyökkutyákat nem állatszállító kamionokban, hanem személyautókban, furgonokban viszik külföldre. Ezért csupán évi 4-5 ilyen kutyaszállítmány bukik le a határon valamilyen kötelezettség elmulasztása miatt, ha épp ellenőrzik a szállítót. A hazai állatorvosi asszisztálás ezekhez a szállítmányokhoz megoldott, mivel az üzlet formailag törvényes.

Az is növeli jövedelmezőségét, hogy míg 1-5 kutya külföldre utaztatásához minden állatnak saját útlevél kell, ami darabonként 4-5 ezer forintba kerül, addig 5 kutya felett ez már kereskedelmi ügylet, amihez elegendő egyetlen hatósági állatorvosi összesítő felsorolás. A Fehérkereszt Állatvédő Liga közleményében reményét fejezte ki, hogy a lelkiismeretlen szaporítók ellen az APEH és a vámhatóság is fellép, és partner lehet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) is.