Roncstelep eladó - őserdei kilátással

Vágólapra másolva!
Tudja, hol van még Budapesten igazi érintetlen őserdő? Az M0 autóút és egy honvédségi roncstelep közé ágyazódik a Háros-sziget, amitől a katonai jelenlét az elmúlt 80 évben távol tartotta az embereket, így a természet zavartalanul fejlődhetett. A honvédségnek már nem kell a laktanya, ezért eladja. Ezzel pedig veszélybe sodorhatja a főváros az utolsó igazi ártéri erdejét.
Vágólapra másolva!

"Honvédségi terület - Belépni tilos!" - igyekszik távol tartani az illetéktelen látogatókat egy megkopott tábla Budapest XXII. Kerületében, a Háros-szigeten. A rozsdás, néhol már teljesen kidőlt kerítés és a letaposott szögesdrót senkit nem akadályoz meg, hogy bemásszon a hajdani Hunyadi János Laktanyába, de az [origo] munkatársai a "Kutyával őrzött terület" felirat miatt már meggondolták magukat.

A harminchektáros terület, ahol egykor a Magyar Királyi Honvédség, majd a Magyar Néphadsereg hídverői gyakorlatoztak, ma már csak roncstemetőként szolgál, de év végén ezt a funkcióját is elveszti: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) már az eladásra kínált katonai ingatlanok közt hirdeti. Kérdésünkre, hogy miért vált feleslegessé, a HM-től azt a kikezdhetetlen választ kaptuk, hogy "feleslegessé lett nyilvánítva".

A Hunyadi laktanya persze csak egy a kilencven, új gazdára váró katonai objektum közül. Különlegessé teszi viszont a fekvése: néhány száz méterre az M0 autóút mindig forgalmas Duna-hídjától és a szintén zsúfolt 6-os főúttól egy közel hatvanhektáros védett területet zár el a külvilágtól, amely talán az utolsó, még érintetlen őserdő a fővárosban.

A Háros-szigetet a 80 éve tartó katonai jelenlétnek köszönhetően szinte teljesen beborítja az ártéri erdő, hiszen a katonaság elzárta minden más emberi tevékenységtől. Az erdőben vadszőlő és komló indái kapaszkodnak fel a lombkoronákig: ez az úgynevezett fátyolerdő, amelyben számtalan ritka növény- és állatfaj él. Ott jártunkkor szürke gémeket, kis kócsagokat riasztottunk fel, de állítólag a rendkívül ritka fekete gólya is fészkel a sziget belsejében.

Jetski helyett csukát akarnak

A sziget (az 1911-es folyamszabályozás óta valójában csak félsziget) és a szárazföld közzé ékelődő, három kilométeres holtág a vízimadarak mellett a horgászoknak is kedvenc helye. "Fogtak itt már mindenféle halat, ami csak van Magyarországon" - mondta az [origo] munkatársainak egy helyi horgász. Az egyesület horgásztanyáján büszkén mutatták a fotót, amin a leghíresebb fogás, egy 14,8 kilós csuka látható.

Fotó: Hajdú D. András
Jó fogás

A horgászok és a helyiek hallottak ugyan róla, hogy a honvédség el akarja adni a laktanyát, de a legtöbben csak legyintenek, hiszen az elmúlt években számtalanszor felmerült, hogy lakóparkot, sportpályákat, konténerkikötőt, hoteleket, nyugdíjas panziót vagy múzeumot építenek a Háros-szigeten, de soha nem lett belőle semmi. Annak ellenére sem, hogy az önkormányzat is támogatott volna egy nagyobb ingatlanfejlesztést, hiszen a kerületnek is van egy tízhektáros telke a félsziget északi részén.

"Jöttek-mentek a befektetők, de szerencsére nem egyszerű ide építkezni" - mondta az [origo]-nak Mészáros Péter, a budafok-tétényi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Ez a civil szervezet harcolta ki a '90-es évek elején, hogy a honvédség lemondjon a laktanyán kívüli terület használati jogáról, majd országos jelentőségű védett területté nyilvánítsák az ártéri erdőt. A zöldeknek a beépítéssel kapcsolatban is lennének feltételeik.

Fotó: Hajdú D. András
Kinek kell?

Az egyesület azt szeretné, ha a laktanya területén belül, közvetlenül a védett terület szomszédságában kijelölnének egy 100-200 méteres védőzónát. Emellett olyan szabályozást alkotnának, ami csak korlátozott beépítést tesz lehetővé, azt is inkább csak az Öreg-Duna felőli oldalon, ahol ma is állnak honvédségi épületek. Az esetleges építkezés megkezdése előtt pedig meg kell vizsgálni, nem szorulnak-e műemléki védelemre az Atlantica Trust Rt. 1920-as években épített hajógyári épületei - mondta Mészáros.

A helyiek közül többen még Mészárosnál is szigorúbbak: "ha lakóparkot építenek ide, akkor az itt lakók hozni akarják a jetskijüket, akkor pedig vége mindennek" - mondta az [origo]-nak egy helyi lakos. "Nekünk ez úgy kell, ahogy van" - mondta a férfi, hozzátéve, hogy ha arra kényszerülnek, meg is akadályozzák a beépítést: holtág ugyanis a két, itt működő horgászegyesület kezelésében van, így szerinte meg tudják vétózni az építési engedélyeket.

Lakópark vagy kikötő

Fotó: Hajdú D. András
Festői

A HM nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan menyit kér a Hunyadi laktanyáért. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ha a pályázatra nem jelentkezik megfelelő összeget kínáló vevő - ez megtörtént már több balatoni üdülő esetében is -, árverésre bocsátják az ingatlant. Az első liciten pedig a kikiáltási ár 80, a másodikon már a 70 százalékáért is meg lehet venni a volt laktanyákat, raktárakat és üdülőket.

A terület szabályozási tervét, ami megszabja, mit, mekkora területen és milyen magasra lehet építeni, a kerületi önkormányzatnak kellene elfogadni. Ilyen terv azonban nem létezik, jelenleg csak a sokkal általánosabb fővárosi szerkezeti terv rendelkezik a Háros-szigetről: e szerint a terület legfeljebb 35 százalékát lehet beépíteni, és legalább 20 százalék zöldterületet kell meghagyni. A terven az szerepel, hogy ide sportlétesítményeket, szállás- és vendéglátóhelyeket lehet építeni.

Fotó: Hajdú D. András
Logisztika anno

A HM szerint azonban a Hunyadi laktanyát elsősorban logisztikai célra lehetne használni. Egy kikötői fejlesztéshez meg is lennének a feltételek, hiszen a Duna főága felőli oldalon vannak úgynevezett sarkantyúk, amik mellett ki lehet kötni, vannak raktárak és iparvágányok is. Gondot jelenthet azonban, hogy a terület hullámtér, ráadásul a Duna-mentén több helyen is terveznek kikötőfejlesztést, ami ronthatja az üzletet.

Az [origo] által megkérdezett ingatlanszakértő inkább egy a lakóparkot tudna elképzelni a félszigeten. Horváth Péter, az ING Ingatlanbefektetés Kezelő Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint egy jó minőségben megépített lakóparkban 300-350 ezer forintot lehetne kérni a lakások négyzetméteréért, vagyis elvileg reális lehet egy ilyen fejlesztés. Nem szabad ugyanakkor túlságosan sok lakást építeni, hiszen az csökkenti az értéküket.

Fotó: Hajdú D. András
Fátyolerdő

Jó minőségű lakásokra van is igény a piacon - mondta Horváth -, csak éppen egy, a Háros-szigethez hasonló területnek több kockázata is van. Egyrészt az árvízveszély, másrészt a korábbi honvédségi használat: e miatt fel kell készülni arra is, hogy az építkezés előtt kármentesíteni kell a területet, hiszen bármikor találhatnak veszélyes anyagokat a föld alatt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!