Híraknák figyeléséért fizet a kormány

Külső megbízottal vadássza le a kormányra leselkedő kommunikációs veszélyeket a Miniszterelnöki Hivatal. A szerződéssel felfogadott cég főállásban elemzéseket készít a kormánynak, de a rendkívüli veszélyhelyzetekben is ő kongatja a vészharangot azonnal bevethető megoldási javaslataival. A híraknákra példaként a MOL-részvények felvásárlását és a népszavazási ügyet említette a kormánynak dolgozó elemző.

"Napi alert készítése, amely magában foglalja a kormányzat előtt álló napi kommunikációs veszélyek és lehetőségek összegyűjtését, illetve ezzel kapcsolatos esetleges feladatok, ötletek megfogalmazását" - ilyen megbízással is kötött szerződést idén a Miniszterelnöki Hivatal. A rendkívüli riasztásokat, a kommunikációs vészhelyzetek kiszűrését egy olyan magáncég végzi a kormánynak, amely főleg minőségellenőrzési és minőségirányítási rendszerek kiépítésével foglalkozik.

A munkakör már a miniszterelnöki kabinet tavaszi megalakulásakor létrejött, és az idén alkalmazott EPM Consult Kft sem 2007-ben kapott először megbízást ilyen jellegű riasztások készítésére - közölte az [origo] érdeklődésére a Kormányszóvivői Iroda. A kérdésre, hogy miért kell külső céget megbízni ilyen feladattal, azt válaszolták, hogy a "napi alert" készítése nem jelent állandó jellegű tevékenységet, csak abban az esetben jár munkával, ha kommunikációs veszélyhelyzet merül fel, erre pedig nem gazdaságos teljes munkaidőben alkalmazni embereket.

"Alapvetően kétféle tevékenységet végzünk a MEH számára, egyrészt kiemelt témákról készítünk nagyobb elemzéseket, másrészt az azonnali lépéskényszerrel járó váratlan helyzetekben riasztunk és megoldási javaslatot adunk" - magyarázta feladatát Oszlányi Viktor, az EPM Consult Kft. kormánynak dolgozó elemzője. A MeH honlapján olvasható adatok szerint a cég a kétfajta feladatért nettó 5,1 millió forintot számláz ki idén.

A cég folyamatosan figyelemmel kíséri a napi eseményeket, de csak abban az esetben készít elemzést, illetve javaslatokat, ha valamilyen felmerülő téma azt szükségessé teszi. "Írtunk nagyobb elemzéseket a március 15-ei események hatásáról, a lakosság hitelfelvételéről és az energetikai szektorról is, most pedig többek között az ügynökügyek és az egészségügy van napirenden" - vázolta Oszlányi.

"Napi 24 órában figyelünk a váratlan vészhelyzetekre is, de mivel kevés ilyen van, a nagy éberségből nagyon kevés írott jelentés születik, a gyakorlatban csak 1-2 hetente van olyan helyzet, amikor van mit írni" - mondta az [origo]-nak az elemző. Azonnali riasztásra volt szükség például akkor, amikor az OMV elkezdte felvásárolni a MOL részvényeit: "ez tipikusan olyan dolog volt, amire nem figyeltek a kormányzatnál" - magyarázta.

Napi kommunikációs veszélyre Oszlányi az olyan típusú helyzeteket hozta példának, mint amilyen a Fidesz népszavazási kezdeményezésével párhuzamosan beadott magánkezdeményezés is volt. "Az ilyen helyzetek azonnali riasztást és megoldási javaslatot igényelnek, mivel egyértelmű, hogy támadás fogja érni a kormányzatot"- mondta. Egy ilyen megoldási javaslat úgy néz ki, hogy például, ha a népszavazási kezdeményezéssel párhuzamosan törvénytelenül nyilvánosságra kerültek az új kérdéseket leadó magánszemély adatai is, ezt kommunikálva máris nem a kormány elleni támadások vannak a középpontban" - magyarázta, hangsúlyozva, hogy ez a konkrét népszavazási eset nem hozzá tartozott.