Kevesli a meleget a sziesztához a minisztérium

Hosszabb élet, hatékony munkavégzés, terhelhető dolgozók - az [origo] által megkérdezett kardiológus szerint ezek is a sziesztázás pozitív hatásai közé tartoznak. Az orvos állítja: a mostanihoz hasonló dög melegben jól jön a pihenés, akár 20 perc ejtőzés is elég lehet a felfrissüléshez. A munkaügyi tárca korábban felvetette a szieszta bevezetését, de ebből semmi nem lett, és a minisztérium szerint a szokatlan meleg ellenére nem indokolt a délutáni pihenő bevezetése.

A nagy meleg miatt a Magyar Posta engedélyezte, hogy a kézbesítők 12 és 15 óra között szüneteltessék munkájukat és hűvös helyre térjenek be. A kézbesítőknek nem kötelező postahelyen tölteniük a sziesztát, haza is mehetnek.

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy a szieszta a kézbesítőknek nem kötelező, csak ajánlott. "A kézbesítők többsége a hőség miatt jóval korábban kezdi a munkát, már reggel fél hétkor, így sokan délig végeznek is a napi munkájukkal. Akiknek sok küldeményt kell kézbesíteniük, pihenőt tarthatnak, és délután 15 óra után folytathatják a kézbesítést." A szóvivő hozzátette, a szieszta engedélyezése csak a legmagasabb fokú hőségriadó idején, tehát előreláthatólag csak ezen a héten lesz érvényben.

A Munkaügyi Minisztérium 2004-ben felvetette már, hogy bizonyos feltételekkel bevezethetik a sziesztát a magyar munkahelyeken. Egy évvel később azonban a minisztérium már azt mondta: nem lesz szieszta Magyarországon, mert ez nem indokolt. A helyzet azóta sem változott. Bár a meteorológusok szerint a mostani meleg szokatlannak számít, Vajda Boglárka, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóreferense az [origo]-nak azt mondta, "a szieszta bevezetése minisztériumban nincs napirenden, a meleg napok száma ezt nem indokolja".

A szieszta bevezetésének lehetőségét a Magyar Tudományos Akadémia klímaváltozást vizsgáló kutatócsoportja 2003-ban vetette fel. Jolánkai Márton mezőgazdász, a Vahava (Változás-Hatás-Válasz) projekt vezetője azt mondta, a szieszta elsősorban a szabadtéren dolgozóknak lenne fontos, de "ha kora délután mindenki egységesen szünetet tartana az országban, akár a légkondicionálók működését is mérsékelni lehetne".

A kutató szerint a délutáni szieszta bevezetése előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, mert valahogy "alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz, az egyre nagyobb és hosszabb ideig tartó meleghez". Jolánkai elmondta, hogy az ötletének eddig "sok foganatja nem volt", bár nem is nagyon számított rá, mert a szieszta bevezetéséhez központi szinten "koncepciót kellene váltani, jogi-gazdasági-társadalmi konszenzus kellene".

"Én akkor is mindennap sziesztáztam, amikor még dolgoztam" - mondta Hoffmann Artúr nyugdíjas kardiológus, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet nyugalmazott főorvosa. "A sziesztán sokan 3-4 órás szünetet értenek, de sokszor elég húsz perc is ahhoz, hogy az ember kipihenje magát."

Fotó: Pályi Zsófia

A délutáni pihenésre, a munka ideiglenes felfüggesztésére Hoffmann szerint azért van szükség, mert ebéd után az emésztés az agytól vért von el. A nagy hőségben nehezebben áll helyre a rend, hiszen a melegben kitágulnak ez erek, lassúbb a keringés. "Egy rövidebb, főként vízszintes helyzetben töltött pihenőnek egyértelműen pozitív hatása van a munkabírásra. Sziesztával kevesebb lenne az ingerült, feszült ember, így a munkáltatóknak érdemes lenne megfontolniuk az állandó délutáni szünet bevezetését, engedélyezését."

Hoffmann azt mondta, belátja, hogy Magyarországon egyelőre nem valószínű a szieszta bevezetése, elsősorban "az ismert közlekedési viszonyok" miatt, például a fővárosban és környékén a nagy forgalom miatt az emberek többsége biztos nem jutna haza sziesztaidőben. A kardiológus szerint ezért a különböző munkahelyeken kialakíthatnának pihenősarkokat. "Már csak azért is, mert a sziesztázás hosszabb élettartamot eredményez."