Süth Miklós szerint jelenleg a magyar állat-egészségügyi hatóság úgynevezett visszaellenőrzést tart a guargumi-ügyben, azokat az élelmiszermintákat vizsgálják, amelyeket a cégek eljuttattak a vizsgáló laboratóriumba. Az ellenőrzések folyamán szerdán alapos gyanúja merült fel annak, hogy Magyarországra is szállítottak abból a Csehországból származó sárgabaracklekvárból, amely a határérték felett tartalmazhat dioxint a termékben lévő guargumi-adalék miatt.
Erről önbejelentést a Friesland Hungária tett: a cég azt jelezte, hogy a Túróvarázs Sárgabarackos és a Krémes duó Sárgabarackos termékeibe került ebből a baracklekvárból. A hatósági kivizsgálás most van folyamatban - tájékoztatott az országos főállatorvos. A cseh sárgabaracklekvárt tartalmazó, cég által bejelentett tételek száma hét, a szakértők viszont 13 olyan mintát vizsgálnak, amelyeket a Friesland Hungária által gyártott termékekből vettek. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a cég intézkedni fog az érintett termékek boltokból való visszahívásáról, illetve a legyártott tételeket sem fogja forgalomba hozni.
Az, hogy Magyarországra is érkeztek szennyezett élelmiszerek, azt követően merült fel, hogy a svájci Unipketin gyümölcsfeldolgozó vállalat múlt hétfőn bejelentette: tudtán kívül több európai országba szállított rákkeltő dioxinnal szennyezett élelmiszeripari adalékot, úgynevezett guar-gumit. Volt olyan szállítmány, amelyben a dioxin az előírt érték 406-szorosa volt. A stabilizátorként használt E-412-t, vagyis a guar-gumit Indiából importálta a cég. Az anyagot többféle élelmiszer gyártása során használják, többek között húsipari készítményekhez (például májkrémek), tejtermékekhez (ízesített joghurtok, krémtúrók), szószokhoz, leves porokhoz, sütőipari, édesipari termékekhez (fagylaltpor).
Csak nagy mennyiségben mérgez
Az [origo] által megkérdezett szakértőknek eltért a véleménye a termékekben megjelenő szennyező anyag kockázatáról. Gyetvai Béla, a hazai vizsgálatokat végző Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTBI) helyettes vezetője még a dioxint tartalmazó termékek azonosítása előtt azt mondta, pár hét alatt akkor sem lehetne akut mérgezést összeszedni, ha valaki falánk módon napi több kilót enne ilyen élelmiszerekből. Szerinte a rákos megbetegedés előfordulásának az esélye csak akkor nőhet, ha valaki éveken keresztül fogyasztana ilyen mérgező anyagot. Erre viszont azért nem kerülhet sor, mert az ilyen élelmiszereket hamar kivonnák a forgalomból - tette hozzá.
Más véleményen van viszont Tóth Gábor, az Oltalom Alapítvány civil szervezet tanácsadója. Az élelmiszeripari mérnök szerint normál esetben igaza van az ÉTBI-nek, viszont az emberek általában nem egy rákkeltő anyagnak vannak kitéve, hanem többnek, ráadásul ennek hatásai nem összeadódnak, hanem szorzódnak. Tóth szerint egy egészséges emberre valószínűleg nem, de a legyengült immunrendszerrel rendelkezőkre, a csecsemőkre, az idősekre, és a terhes nőkre viszont hatással lenne az előírt mértéket meghaladó dioxin.
Az élelmiszeripari mérnök a rövid távú hatások között említette, hogy a bőr felületén kelések keletkezhetnek, allergia alakulhat ki, gyengülhet a fogamzó képesség. Tóth szerint ehhez több napon keresztül kell fogyasztani a dioxinnal erősen szennyezett élelmiszert. Ha pedig egy legyengült immunrendszerű ember hosszabb távon van kitéve ennek, akkor kialakulhatnak a rákos megbetegedések is.