Érzékeny befektetőkre utaznak a zöldalapok

A környezet megóvása a Greenpeace-hez hasonló civil szervezetek mellett egyre inkább érdeke lesz a zsírosabb haszonra hajtó befektetőknek is. Az utóbbi időben több olyan befektetési alap jelent meg Magyarországon, amely a természet érdekében tevékenykedő cégek részvényeit kínálják. Az [origo] által megkérdezett elemző szerint azonban a zöldhaszon kockázatot is rejthet, a cégek ugyanis kivétel nélkül állami támogatásoktól függnek.

Magyarországon is kezdenek megjelenni azok a külföldön már elterjedt befektetési alapok, amelyek a környezet megóvása érdekében tevékenykedő cégek részvényeit kínálják. Az úgynevezett ökoalapokkal a bankok azokat akarják megfogni, akiknek a profit mellett fontos a környezetvédelem is. A zöldalapok általában alternatív energiával, a Föld vízkészletének védelmével foglalkozó, illetve a klímaharcban részt vevő cégek papírjait kínálják. A befektetési alap több cég papírját tartalmazza, amelyet gazdasági szakemberek kezelnek.

A hátteret az adja, hogy az olajárak emelkedésével világszerte növekszik az alternatív energia versenyképessége. A globális felmelegedés pedig több szakértő szerint sürgős megoldásokat igényel. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) májusban arra figyelmeztet, ha az emberiség 2020-ig nem tesz komoly lépéséket az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására, akkor nem lesz képes elhárítani a környezetvédelmi katasztrófákat.

Mivel az ilyen technológiák kidolgozása iránt nő a kereslet, így egyre többen fektetik pénzüket az ezzel foglalkozó cégekbe, amelyeknek jól jön a tőke, az alapot kezelő bankok pedig elmondhatják, hogy fontos nekik a környezetvédelem. Az alapok olyan vállalatok részvényeit kezelik, amelyek bevételének 50 százaléka környezettudatos tevékenységből származik. A kiválasztottak közé értelemszerűen nem kerülhetnek olyan vállalatok, amelyek megsértik az alapvető emberi jogokat, vagy például hadiiparral kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

Ökoalappal itthon elsőként júliusban az Aegon Biztosító rukkolt elő, augusztus elsejétől pedig a K&H Bank is kínál ilyen lehetőséget. A két hazai zöldalap kivétel nélkül külföldi cégek papírjait kezelik, ilyen például a szélturbinák gyártásával foglalkozó dán Vestas, illetve a környezetbarát technikákat kifejlesztő Siemens vagy a General Electric. Magyar cég egyelőre nem szerepel az alapok részvényei között.

Aki mégis magyar zöldvállalatba akar fektetni, az kizárólag a Genesis Energy részvényeit vásárolhatja meg. Egyelőre ugyanis ez az egyetlen olyan zöldcég, amelyet bevezettek a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat napelemgyártással foglalkozik majd, az összeszerelő gyárat 2008-ban kezdik felhúzni Tatabányán. A Genesis a tervek szerint Spanyolországban és Szingapúrban épít még napelem gyárat.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a zöldbefektetéseknek hátrányai is vannak. Az egyik az, hogy ezek többsége hosszú távú befektetés, így valószínűleg nem hoznak hamar bevételt. Ráadásul nagy kockázatot is jelentenek, mivel a zöldvállalatok fennmaradása jelentősen függ az állami támogatásoktól. Az olajnak egyelőre nincs igazi konkurenciája, az alternatív energiát pedig mindenhol államilag támogatják - tette hozzá Sarkadi.

Állami támogatással építi meg napelemgyárait a Genesis is, Szingapúrban pedig 10 éves adómentességet ígértek a cégnek. Rényi Gábor ügyvezető igazgató szerint, ha elmaradtak volna a támogatási igérvények, az valóban magas kockázatot rejthet a beruházás megvalósíthatósága szempontjából. De mivel az igérvények megvannak, így komoly bevétellel járhat egy-egy befektetés - mondta Rényi, aki szerint ezt támasztja alá, hogy a cég részvényeinek ára egy év alatt megötszöröződött a tőzsdén.

A külföldi keresletet mutatja viszont, hogy a Reuters hírügynökség szerint a londoni tőzsdén jelen lévő, környezetvédelemmel foglalkozó száz cég csak az idei évben 20 százalékkal növelte a hozamát. A belga KBC Vagyonkezelő zöldalapjai - ezeket kínálja a K&H is - a lakossági befektetők között egyre népszerűbb, több mint 400 millió euró áll mögöttük.