A nagy többség megúszta Őszödöt

Egy évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után sincs felelőse az újkori Magyarország legnagyobb válságának: a kiszivárogtató ismeretlen, a miniszterelnök csak a káromkodásért kért elnézést, a zavargók közül csak egy-két embert ítéltek el jogerősen, és a rendőri vezetők sem a túlkapások és a gumilövedékkel kilőtt szemek miatt távoztak.

Az MTV-székház ostromáért a rendőrség megkísérelte Toroczkai Lászlóra, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjére hárítani a felelősséget, amikor tízmillió forintos kártérítés fizetésére szólította fel (ennyibe kerültek a túlórák és a tönkrement rendőri felszerelések). A rendőrök szerint ugyanis ő volt a Szabadság téri tüntetés szervezője: amikor nem engedték, hogy élő adásban olvassa be petícióját, tüntetőket hívott át a Kossuth térről. Toroczkai tagad, így a bíróságnak kell döntenie, a következő tárgyalás októberben várható.

A rendőrség hosszú ideig kereste a székház támadóit. Végül a fényképek és videófelvételek alapján a több száz támadóból 37 ellen emelt vádat az ügyészség, főként közérdekű üzem megzavarása és rongálás miatt. Jogerős ítélet azonban csak egy esetben született: egy saját kollégáira támadó rendőrt elbocsátottak, majd jogerősen másfél év letöltendő börtönre ítélte a katonai bíróság, szolgálati közeg elleni erőszak bűntette miatt.

Az ostromot követő két éjszaka többször is összecsaptak a rendőrök és a tüntetők a belváros utcáin. A zavargások során a rendőrök több száz embert állítottak elő, akik közül 141-et előzetes letartóztatásba helyezett az elsőfokú bíróság. A fellebbezések nyomán azonban 109 esetben megszüntették a letartóztatást, 22 embernél lakhelyelhagyási tilalomra, 6 másiknál pedig házi őrizetre mérsékelték. Ez a jogvédő szervezetek szerint azt mutatja, hogy az első fokon eljáró bírók érdemi elbírálás nélkül döntöttek.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) a szeptemberi zavargások miatt 45 büntetőeljárás alá vont személy védelmét látta el. Közülük 15 ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, eddig csak hét ítélet született. Letöltendő szabadságvesztést jogerősen - hasonlóan az ostrom miatti eljárásokhoz - csak a katonai bíróság szabott ki: egy katona egy év börtönt kapott hivatalos személy elleni erőszak miatt, azóta már ki is szabadult. Ketten felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

Az NJA-hoz hasonló tapasztalatai vannak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek is. A TASZ nyolc eljárás alá vont személyt képviselt, ötöt büntető- (közülük négyen megjárták az előzetes letartóztatást), hármat szabálysétési ügyben. Az ügyészség végül a büntetőeljárásokat vádemelés nélkül megszüntette, és a szabálysértési ügyekben sem vonták felelősségre a terhelteket. Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint a rendőrség "képtelen volt bizonyítékokat összegyűjteni", a feljelentések pedig csak formalizált szövegek voltak.

A barikád másik oldalán

A tavaly őszi zavargások során 396 rendőr sebesült meg - százketten a tévé ostrománál - közülük 44 sérülése volt súlyos. A zavargások miatt szinte a rendőrség teljes egyenruhás állománya megfordult Budapesten, összesen másfélmillió munkaórát töltöttek szolgálatban. A köztudatban azonban mégsem a rendőrök erőfeszítései, hanem az általuk elkövetett túlkapások maradtak meg, főként azért, mert szinte alig vontak valakit felelősségre.

A túlkapások miatt több mint kétszáz feljelentés érkezett az ügyészséghez, amely összesen 50 rendőrt azonosított a feltételezett elkövetők közül. Az ügyészeknek nem volt egyszerű dolguk, hiszen a rendőrök a sisak alatt símaszkot viseltek, azonosító szám nem volt rajtuk, az alegységek parancsnokai pedig "nem bizonyultak együttműködőnek". A rendőrök közül 40 ellen emeltek vádat, de csak egy ismerte el bűnösségét. Eddig egy elsőfokú, nem jogerős ítélet született: egy megbilincselt gyanusított ujját eltörő törzsőrmester felfüggesztett büntetést kapott.

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Morvai Attila az [origo]-nak az azonosítás nehézsegire jellemző példaként elmondta: az ügyészek azonosítottak nagyjából tíz rendőrt, akikről tudták, hogy csak ők intézkedhettek az egyik sértettel szemben. Mindegyik rendőr azt vallotta azonban, hogy nem ő intézkedett, így az ügyészség nem tudott tenni semmit - mondta Morvai, aki szerint, ha úgy történt volna, ahogy a rendőrök mondták, akkor a sértett saját magát bilincselte meg.

Nem derült ki az sem, kik felelősek a legsúlyosabb sérülésekért: a TASZ által képviselt K. Károlyt és a NJA által képviselt Cs. Attilát is gumilövedékkel lőtték szemen, amitől maradandó látáskárosodást szemvedtek (Cs. Attila ráadásul az épen maradt szemével eleve alig látott, vagyis gyakorlatilag megvakult). Az eljárás mindkét esetben megállapította, hogy jogsértés történt, de mindkét nyomozást megszűntették, mert az elkövetőket nem sikerült beazonosítani.

Az egyik ügyben az ügyészség azt is megállapítota, hogy a gumilövedékek és az azokat kilövő fegyverek használata szabálytalan volt, azokat csak utólag állították rendszerbe. A fegyverszakértő szerint a rozoga szovjet puskákkal csak közelről lehetett volna célozni, ahonnan viszont a rendőrség által használt töltényekkel életveszélyes sérüléseket lehet okozni. Az ügyészség megállapítása azonban lepergett a rendőrségről, és ma sem lehet tudni, ki adott parancsot a fegyverek használatára.