Harmincötezer oldalnyi, az olajügyeket vizsgáló egykori Pallag-bizottság munkájához kapcsolódó dokumentumot tekintett át a kormány által létrehozott, a titokgazdák képviselőiből álló bizottság - jelentette be kedden Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. A testület munkája során kiderült, hogy olajügyekhez kapcsolódó irat leginkább csak a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál keletkezett.
Az olajügyes dokumentumok titkosításának feloldása az után merült fel, hogy júniusban ismeretlenek megverték Kármán Irén újságírót, aki az olajszőkítésről írt könyvet és forgatott filmet. Először azt ígérte Szilvásy, hogy már júliusban megismerhetők lesznek bizonyos iratok, de ez végül nem történt meg.
Az NBH-nál volt a legkevesebb ilyen irat, mintegy 120 lapnyit találtak - hangzott el Szilvásy keddi tájékoztatóján. A hivatal szerint ezek majdnem mindegyikének feloldható a titkosítása. A másik három szerv azonban úgy véli, hogy az iratok többségének titkosnak kell maradnia. Szilvásy azt mondta, hogy a politikai akarat ütközik a szakmai megfontolásokkal, ezért arra fogja kérni a pénzügyminisztert és az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy utasítsa a VPOP-t, az NNI-t és az RSZVSZ-t, hogy ismét vizsgálják meg, hogy mely iratok titkosítását lehet feloldani. Ennek határideje szeptember vége.
A Pallag-bizottsághoz kapcsolódó iratokon kívül a testület körülbelül 80-100 ezer oldalnyi egyéb irat létezéséről tud, ezek áttekintésével december végéig kell végezniük. Szilvásy György azt mondta, hogy a papírok között a törvényeknek megfelelően végeztek selejtezést, de a bizottság megállapítása szerint nem veszett el semmilyen fontos dokumentum. Azokat az iratokat, amelyek titkosítását feloldják, azokat az interneten teszik közzé.
Szilvásy a tájékoztatón mindössze négy iratot hozott nyilvánosságra. Ezek a saját felügyelete alá tartozó NBH-tól származnak. Olyan átiratokról van szó, amelyekben a hivatal különböző rendőri szerveket értesít gyanús szerelvényekről és illegális olajárusításról. A dokumentumok másolatát kiosztották az újságíróknak, de a személyes adatokat kiszedték belőlük.
A Pallag-bizottság 2000. február 4-től november 30-ig működött, feladata lett volna a szervezett ásványolaj-bűnözés okainak a felderítése, különösen az igazságszolgáltatás, a rendvédelmi szervek és a politika szerepének tisztázása. A Pallag-bizottság által bekért dokumentumokat és a zárt ülések jegyzőkönyveit eredetileg 80 évre titkosították, pedig igazán nagy horderejű bizonyítékok nem kerültek a testület elé: nem derült fény például arra, hogy valóban voltak-e az olajmaffiával együttműködő, magas rangú rendőrök, vámosok és politikusok.