A gyógyszerkiadások zavaros bugyrai
Hogy a finanszírozói kontroll még mindig nem teljes, arra az Állami Számvevőszék jelentése szintén több konkrét példát hozott. A tanulmány többek között kiemelte, hogy bár a kórházaknak elvileg minden gyógyszert közbeszerzési eljárással kellene rendelniük, csak a forgalom harmadát vásárolják így. De nem csak a vásárlást, a fogyasztást is homály fedi, hiszen amíg a patikák tb-támogatott gyógyszerforgalmáról az Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) pontos adatai vannak, addig a fekvőbeteg-ellátás gyógyszer-felhasználásával kapcsolatosan alig találni pontos számokat.
A kórházi osztályokon fekvő betegek kezelését ugyanis betegségtípusok átlagos kezelési költségei alapján, vagyis a homogén betegségcsoportokhoz, HBCS-khez rendelt súlyszámok szerint fizeti ki az egészségbiztosító. Ennek az összegnek a "gyógyszertartalmát" azonban nem ellenőrzik tételesen, sőt, legtöbbször köszönőviszonyban sincs a valós gyógyszerköltségekkel: egyrészt a kedvezmények és adományok miatt, másrészt azért, mert a súlyszámokat évek óta nem ellenőriztették és frissítették a gyógyszerkínálat változásával.
Azért sem lehet tudni, hogy mennyit költ egy kórház az egyes kezelések gyógyszereire, mert - az ÁSZ-jelentés szerint - a gyógyszeradományokat és kedvezményeket az intézmények össze-vissza könyvelik, noha a törvény szerint tételes nyilvántartást kellene vezetniük róla. Év elején még volt olyan kórház, ahol a gyártótól kapott kedvezménnyel együtt számították ki a vásárolt gyógyszerek átlagárát, volt, ahol 0 forintos áron könyvelték el az adományokat, és olyan kórház is akadt, amelyik piaci áron könyvelte el az ingyen kapott gyógyszert. A végeredmény Higyisán Ilona szerint az, hogy egyes kezeléseknél még marad is a HBCS-súlyszám után kapott pénzből, máshol viszont rengeteg hiányzik.
Karbantartás lesz, új rendszer nem
A visszás helyzetek orvoslására az ÁSZ már májusban több javaslatot tett az Egészségügyi Minisztérium felé, többek között a gyógyszerfelhasználás tételes nyilvántartásával, a HBCS-súlyszámok karbantartásával és a közbeszerzéssel kapcsolatban. A Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet vezetője szerint ugyanakkor a végleges megoldás az lenne, ha nem az egyes kórházaknak kellene külön közbeszerzés során alkudozni a gyártókkal, hanem az OEP állapítana meg olyan közbeszerzési árat, amivel minden kórház kijön a gyógyszerkeretéből. Most ugyanis kórházanként egyéni alkuk, kedvezmények és rabattok utáni kutatás után alakulnak ki a gyógyszerárak az intézményekben, méghozzá mindenhol máshogyan - vázolta a helyzetet a kórházi gyógyszerész.
Átlátható rendszert csak a HBCS-alapú finanszírozás teljes megszüntetésével lehetne elérni, hogy végre a konkrét gyógyszerfogyasztás, és ne egy bizonytalan átlagár után kapjon pénzt a kórház - mondta. Ezt azonban Baraczka Mariann szerint a tárca nem tervezi: "Megvizsgáltuk, hogy lehetne-e gyógyszerekre lebontani a fekvőbeteg-támogatást, és nem lehet" - fogalmazott. Ehelyett a HBCS-súlyszámok átfogó korrekcióját ígérik 2008 januárjától.
Közbeszerzés: elenyésző
A tárca a közbeszerzési eljárás megváltoztatásában sem tud segíteni a kórházaknak, mert - mint a szakállamtitkár fogalmazott - a közösségi jog nem teszi lehetővé, hogy kivonják a gyógyszereket a közbeszerzéssel beszerzendő termékek köréből. A kórházi gyógyszerészek szerint a közbeszerzés azért nem működik, mert a gyógyszerszükségletet nem lehet előre tervezni: "Az nem olyan, mint a tégla meg a krumpli, hogy holnap is tégla meg krumpli lesz, mivel a beteg állapota, igénye folyamatosan változik" - magyarázta Higyisán. Baraczka Mariann ugyanakkor csak a közbeszerzési eljárások most is létező, gyorsított formáit, illetve az intézmények és fenntartók közötti együttműködést tudta javasolni a kórházi gyógyszerészeknek.