Nyilvánosságra hozta hétfő délután az Egészségügyi Minisztérium az egészségbiztosítási reform részletes koncepcióját. Az 58 oldalas dokumentum egyedül az újonnan létrejövő egészségbiztosítási pénztárak hatásköre kapcsán tartalmaz újdonságot. A dokumentum többi része összefoglalja azt, amit a kormánypárti politikusok az elmúlt hónapokban már elmondtak a reformról. A szöveg nem a törvénytervezet szövegét tartalmazza - az október végére készül el, ekkor nyújtják be az Országgyűlésnek -, hanem egy összefoglalót az új rendszerről.
Jogkörök
Eddig annyit lehetett tudni, hogy a létrejövő pénztáraknak a többségi tulajdonosa az állam lesz, kisebbségi tulajdonosként - maximum 49 százalék erejéig - pedig megjelenhetnek az üzleti biztosítók is. Újdonság viszont, hogy a kisebbségi tulajdonrész ellenére a profitorinetált cégeknek számos jogot biztosítanának. Döntő befolyásuk lesz például a pénztár irányítására, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezérigazgatót ők adnák. A többségi tulajdonost adó állam delegálhatja viszont a felügyelőbizottság elnökét.
A vegyes tulajdonú pénztárak beleszólhatnak abba is, hogy mekkora pénzt kapjanak a betegek után, valamint abba is, hogy mennyi legyen az egyes szolgáltatások díja. A szerepüket növeli az is, hogy az általuk ellátott területen maguk dönthetnek arról, hogyan tartják féken a kiadásokat, valamint hogy az egyes betegségek esetén milyen terápia jár.
Licit
A biztosítási reformról szóló törvény elfogadása után, jövőre kezdődik az új rendszer kiépítése. Először az országot felosztják 22 ellátási egységre: ez a 18 megyéből jön össze, valamint Budapestből és Pest megyéből, amelyet 4 egységre osztanak. Ezek megvásárlására licitálhatnak majd a magánbiztosítók, értelemszerűen csak kisebbségi tulajdonrészre, a többségi tulajdonos ugyanis az állam lesz. A biztosítóknak várhatóan több megyére kell majd licitálniuk, mivel egy biztosítónak minimum 500 ezer ember ellátásról kell gondoskodnia. Vagyis annyi megyét kell megszereznie, hogy legalább 500 ezer ügyfele legyen. A megszerzett megyékből - például Zala és Somogy - jön létre egy egészségbiztosítási pénztár.
A létrejövő pénztárak azonban nemcsak a hozzájuk tartozó megyében élők ellátását szervezhetnék meg, hanem az egész országból toborozhatnának tagokat. A monopólium kialakulását úgy akadályozná meg a kormány, hogy egy pénztárnak sem lehetne 1,5-2 milliónál több tagja. Ráadásul csak két egymás mellett fekvő megyét szerezhetnének meg, ennél nagyobb egybefüggő terület ellátása nem lehet az övék. Az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint a 22 terület ellátására várhatóan 8-10 pénztár jön majd létre.
Toborzás
Annak érdekében, hogy egy pénztárnak minél több ügyfele legyen, valószínűleg többletszolgáltatásokat kínál majd: például olyan szűrésvizsgálatot, ami egyébként nem járna ingyen, vagy elképzelhető az is, hogy elengedik a vizitdíjat - fogalmaz a dokumentum, amely szerint a betegek érdekét szolgálja az is, hogy a pénztár olyan kórházakkal szerződik majd, ahol rövidebb a várólista.
A tárca ígéretei szerint a befizetett járulékok összege nem változik majd, és a pénztárak nem szelektálhatnak az állampolgárok között. Tilos lesz a célzott toborzás is, vagyis nem lehet egy-egy korosztályt, lakosságcsoportot direkt marketinggel megcélozni. Amikor valaki szerződik egy biztosítóval, akkor egy egyszerű belépési lapot kell majd töltenie, ezen a név, a lakcím, a születési idő és hely, a tajszám szerepel majd. Az egészségi állapotáról semmilyen adat nem kérhető.
A járulékokat továbbra is az APEH szedi be, a tb-járulékokat pedig Országos Egészségbiztosítási Pénztárból (OEP) létrejövő úgynevezett Alapkezelő osztja el a pénztáraknak. A pénzt fejkvóta szerint osztják szét. Ez azt jelenti, hogy hiába fizet több járulékot egy egészséges jómódú férfi, utána kevesebb pénzt utalna az alap a biztosítónak, mint például egy nyugdíjas után. A nyugdíjas ellátására több pénz jutna az alapból. A fejkvóta összegét a biztosított kora, neme stb. határozza majd meg.