"Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori

Zöld utat kaptak mindenhová, sorra keresték fel a képviselőket, katonákat azok a lobbisták, akik a több kormánycikluson keresztül húzódó vadászrepülőgép-beszerzés idején Magyarországon tevékenykedtek - ahogy az ügyet közelről ismerő egyik politikus az [origo]-nak fogalmazott: hihetetlenül nyomultak. Kideríthetetlen, munkájuknak mennyi köze van a legnagyobb hadi tender meglepő fordulataihoz: az Orbán-kormány döntéséhez a közös NATO-műveletekre alkalmatlan Gripenek bérléséről vagy ahhoz, hogy a Medgyessy-kormány - miután nem tudott kifarolni a szerződésből - milliárdokkal növelte a megrendelés értékét. Az biztos, hogy egész világon csak négy ország hadseregének kellett a Gripen.

Orbán Viktor miniszterelnök általában a fontosabb döntések alkalmával jelent meg a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, 2001. szeptember 10-én eljött. "Sorra hangzottak el a vélemények a különféle vadászrepülőgépekről, a honvédelmi tárca - ahogy azt mindenki várta - az F-16-os vásárlása felé hajlott. Azután a kormányfő szünetet kért, és a kisgazdapárti honvédelmi minisztert, Szabó Jánost hátrahagyva, félrevonult Varga Mihály pénzügy-, Matolcsy György gazdasági és Pintér Sándor belügyminiszterrel" - így emlékezett vissza az ülés több résztvevője arra, mi történt a kabinet szeptember 10-i ülésén. Simicskó István, a Fidesz akkori nemzetbiztonsági államtitkára szerint Orbán ezután elment, az ülés folytatódott, majd Pintér Sándor belügyminiszter, a kabinet elnöke bejelentette: a Gripenek bérlésére vonatkozó svéd ajánlatot fogadja el a kormány. "Óriási csönd lett, amikor kimondták a győztes nevét" - emlékezett egy jelenlegi kormánypárti politikus, aki állította, szintén jelen volt. Az ülésről nem készült jegyzőkönyv, mindössze a határozatokat rögzítették egy összefoglalóba, amelybe viszont hiába szerettünk volna belenézni, mert titkosították - közölte a Kormányszóvivői Iroda.

Váratlan döntés, drága változtatás

Az abszolút esélyesnek tartott amerikai Harci Sólyom - F-16 Fighting Falcon - mellett teljesen váratlanul húzott el és ért célba a svéd griffmadár (ezt jelenti a Gripen), pedig további alternatívaként ott volt az oroszoktól államadósságuk fejében kapott MIG-29-esek modernizálása is. A döntés meglepetésszerűségét jól mutatja, hogy a legjelentősebb, repüléssel foglalkozó magazin a bejelentés napján jelent meg, címlapján egy F-16-ossal. Egy magát megnevezni nem kívánó, a részben svéd céget közelről ismerő forrásunk szerint még maga a gyártó, a Saab sem akarta elhinni győzelmét, a svéd központ kétszer is írásbeli megerősítést kért magyarországi irodájától.

Harcászati-technikai szempontból egyértelműen a használt, 17-18 éves F-16-osok vásárlása tűnt a legideálisabb lépésnek - ez derül ki a témában megjelent számtalan tanulmányból, szakcikkből, ahogy azt több politikus és katonai szakember utólag is megerősítette az [origo]-nak. Köztük Kositzky Attila, aki ekkor a légierő vezérkari főnöke volt, és valamennyi, a tenderen elinduló gyártó gépét tesztelte, így a két fő vetélytárs mellett a francia Mirage-zsal és az F-18-assal is repült.

Sokan már eleve kételkedtek abban is, hogy le kell-e cserélni a döntés idején alig hétéves MiG-29-eseket. Az orosz gépek 2014-ig repülhettek volna, megvolt hozzájuk a megfelelő földi támogató rendszer, modernizálásuk pedig milliárdokkal kevesebbe került volna, mint a Gripen-bérlet. A magyar kormány végül mégis aláírta a svéd-angol partnerrel a bérleti megállapodást, amelynek értelmében tizennégy Gripen JAS 39A/B típusú vadászrepülőt bérelt tíz évre 108 milliárd forintért. Simicskó szerint a döntésnél a harcászati szempontokon mellett legalább annyira számítottak a gazdasági megfontolások is: a svéd fél vállalta a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést. Az egyik nevének elhallgatását kérő, akkori fideszes politikus hozzátette: a pártpolitikai mérlegelés is sokat nyomott a latba, hiszen a Lockheedhoz kapcsolódó botrány komoly károkat okozott az akkori kormánypártnak, ez is rontott az F-16-os esélyein.

Sikertelenül próbáltunk kifarolni

2003 februárjában a Medgyessy-kormány módosította az eredeti szerződést: az új megállapodás szövetségi műveletekben való együttműködésre alkalmas, fejlettebb típusú Gripenekről szólt, amelyek immár 210 milliárd forint fejében végül magyar tulajdonba is kerülnek. A program kiterjesztésének egyik sokat hangoztatott indoka az volt, hogy ezek a fejlettebb harcászati eszközökkel és levegőbeli utántöltési képességgel rendelkező gépek nemcsak a hazai légtérben alkalmazhatók, hanem egy háborús konfliktus esetén részt tudnak venni szövetségi hadműveletekben.

Az akkori kormányzat biztonságpolitikusainak álláspontját tükröző szakmai anyagok jelenleg is hozzáférhetők a Honvédelmi Minisztérium honlapján. Ezek szerint NATO-tagként még az ország saját területének védelmét is csak közös műveletekkel lehet biztosítani, ezért az együttműködésre képtelen gépek légterünk védelmére sem elegendőek. Vagyis elhibázottnak tartották, hogy az Orbán-kormány választása egy olyan típusra esett, amelyek korlátozottan és kizárólag a hazai légtérben képesek ellátni a légvédelmi feladatokat. Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter az [origo]-nak utólag azt mondta: a Medgyessy-kormány megpróbált kiszállni a szerződésből, de nem lehetett meglépni, mert ennek - Juhász emlékei és a honvédelmi tárca adatai szerint - 60 milliárd forint lett volna az ára. Maradt a megállapodás módosítása, de így legalább magyar tulajdonba kerültek a gépek - tette hozzá Juhász.

Nézegessen még több képet a Gripenekről és a tender idejéből!

Februárban borítottak

A sok, máig megválaszolatlan kérdés ellenére valószínűleg nem került volna elő újra a magyar repülőgéptender ügye, ha 2007. februárban a svéd közszolgálati televízió, a Sveriges Television (SVT) nem tűz műsorára egy riportfilmet, amely a korrupció gyanúját vetette fel a Saab magyar és cseh megrendeléseivel kapcsolatban. Először itt merült fel egy magyar származású osztrák főnemes, Alfons Mensdorff-Pouilly neve is, akinek a riport szerint kétmilliárd forintnak megfelelő összeg üthette a markát, amiért egyengette a Gripenek útját közép-kelet-európai tendereken. A grófot az [origo] többször megkereste, azonban közvetlen munkatársain nem jutottunk túl, így nem tudtuk megkérdezni tőle azt sem, mit gondol a vele szemben megfogalmazott vádakról.

Svédországban nyomozás indult a Gripenek miatt, Ausztriában, Csehországban újra elővették régebbi hadibeszerzések ügyét, Magyarországon pedig nyáron parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel, hogy utánajárjon a több százmilliárdos repülőgép tender jogszerűségét megkérdőjelező állításoknak. A magyar bizottság korrupciós kérdésekkel nem foglalkozott. Pedig szeptember 11-én Christer van der Kwast svéd főügyész bejelentette: a szálak Magyarországra is elvezetnek, ezért kiterjesztik a nyomozást a Saab és svéd cégben résztulajdonos brit hadióriás, a BAE Systems magyarországi üzleti tevékenységére is. A bizottság működését ugyan október 15-ig meghosszabbították, de a határidő észrevétlenül telt el, és mostanáig a kormány sem tárta a nyilvánosság elé munkájának eredményét.