A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1993 és 2006 között a bevándorlók 43 százaléka - összesen 106 707 fő - kapott magyar állampolgárságot. 1997-ig ez az arány - közel 70 százalék - jóval magasabb volt, 1998 után drasztikusan csökkent 32 százalékra. A magyar állampolgárságot kapottak döntő többsége, 93 százaléka a szomszédos országokból - Románia, Szerbia-Montenegró, Ukrajna - érkezett, több mint 90 százalékuk magyar anyanyelvű. Az állampolgárság kérelmezésének indokaként leggyakrabban a magyar nemzetiségű családból való származást jelölték meg.
Az új magyar állampolgárok között sokkal több a fiatal, mint az átlag magyar népességben: több mint 40 százalékuk 25 és 39 éves kor között van, ez csaknem kétszeres arányt jelent az országoshoz képest, jóval kevesebb közöttük a nyugdíjkorhatárhoz közeli. A KSH megállapítása szerint főleg a korösszetétel jellegzetessége miatt az új állampolgárok között jóval magasabb a házas, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az aktív keresők aránya, mint az országos népességben.
Főképp Közép-Magyarországot választják lakóhelyükké, 2006-ban minden harmadik új állampolgár a fővárosban él. 20 százalékuk a keleti országhatárhoz lakik közel, 40 százalékuk vidéki városokban él, negyedük költözött községekbe.