"Aki főz, azon érződik is" - jön a pálinkatörvény

A vadka, a cefre és a divatjamúlt múzsák szerelmesei szerint fölösleges, két fideszes képviselő szerint viszont épp itt az ideje, hogy szigorú törvény védje a hungaricumnak számító gyümölcspárlatokat, mert nem minden pálinka, ami annak látszik. A Magyar Pálinka Lovagrend egyetért a szabályozással, hogy meg lehessen tiltani például a cefre cukrozását. Az [origo] által felkeresett bérfőzde mesterei szerint viszont a szigor csak a zugkotyvasztásnak kedvez és megsanyargatja a háztájiban utazókat.

"Jó anyag" - jegyezte meg a mátraszelei szeszfőzde 60 év körüli munkatársa, miután pusztakézzel belenyúlt egy hordónyi cefrébe, majd lenyalogatta az ujjára ragadt barna darabkákat. A Mátraszesz Kft. tulajdonában lévő bérfőzdében főként helyi gazdáknak készítenek pálinkát. Alkalmanként 20-60 litert. Csampa György, a cég vezetője szerint nagyobb mennyiséget nem is éri meg készíteni, 86 liter felett ugyanis annyira magas az adókulcs, hogy ráfizetés a főzés.

Beszippantani

Az alapanyagot mindig a megrendelő szállítja, főként szilvát, törkölyt, illetve a borkészítés melléktermékét, a darabosra sűrűsödött borseprűt. "Le kell jól zárni, nehogy elillanjon a szesz" - mutatott a cefrét rejtő kék hordókra a főzde második embere, Sanyi bácsi, aki jókedvűen kavargatta meg a rothadó gyümölccsel teli edényt és az orrfacsaró szagot se tartotta borzasztónak. "Szeretem beszippantani" - mondta az idős férfi, aki azért sem szégyenkezik, ha a szag beissza magát a ruhájába. "Egyszerűen arról van szó, hogy aki főz, azon érződik is" - tette hozzá.

Az erjedő gyümölcs szaga különösen a kazánszerű üstökkel, ósdi bútorokkal berendezett épületben mellbevágó. A főút mellett árválkodó rozoga ház azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy oldalán méteres betűk hirdetik a főzde telefonszámát. A szeszgyártásnak úgy tűnik, megvannak a maga múzsái: a szobák falain függő megsárgult naptárakon meztelen nők pózolnak.

"Először a vadka jön le" - utalt a férfi arra, hogy a pálinkát kétszer kell lefőzni. A szakzsargonban vadkaként emlegetett főzetet ugyanis tovább kell finomítani. Sanyi bácsi szerint ezt is meg lehet inni, de korántsem olyan jó, mint a végtermék. "Az a jó, ha patak módjára csorog, ha viszont vékonyan, mint az egér farka, akkor abból alig lesz valami" - magyarázta. Az idős férfi szerint munka közben nem szoktak iszogatni, csak a gazdával, főzés után. Ezt erősíti meg Csampa is: a párlás ünnep a cefre tulajdonosának, azt szinte kivétel nélkül mindenki végigüli.

A pálinka hungaricum, ezt 2004 óta az Európai Unió is elismeri, de két fideszes országgyűlési képviselő, Font Sándor és Császár Antal fokozottabb védelmet szeretne az italnak: külön törvényben szabályoznák a pálinka előállítását, minőségét és elnevezéseit, illetve felállítanának egy új testület, a Pálinka Nemzeti Tanácsát, amelynek a gyümölcspárlat minősége felett kellene őrködnie.

A törvényjavaslat értelmében pálinkának csak azokat a szeszes italokat lehetne hívni, amelyek Magyarországon termett gyümölcscefre, must vagy szőlőtörköly lepárlásával készülnek, illóanyag tartalmuk magas, mérgező metilalkohol tartalmuk viszont kevesebb mint ezer gramm hektoliterenként tisztaszeszre számolva. Azokat a főzeteket, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak, csak párlatnak lehetne hívni.

Elemi érdek

"Elemi érdekünk, hogy megtiltsuk a cukor hozzáadását" - mondta az [origo]-nak Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. A pálinkafőzőket képviselő szervezett szerint azért van szükség külön törvényre, mert a januárban életbe lépő új uniós szeszesital-rendelet liberálisabb lesz, mint azt a magyar pálinkafőzők szeretnék. A törvényjavaslat majdnem mindenféle adalékanyagot kitilt a pálinkából, csak a pektinbontó enzimekkel, a cefrét védő savakkal (például citromsav) és az élesztőkkel tesz kivételt.

Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az is szigorúan megszabják, melyik főzetet hogy hívhatják: kisüstinek például csak azokat a pálinkákat lehet minősíteni, amelyek 1000 liternél kisebb, legalább részben rézből készült üstben, kétszer pároltak le. Szigorúan bánnának a képviselők a földrajzi megnevezésekkel is: nem nevezhetnék például kecskemétinek azt a barackpálinkát, amely a Dunántúlon termett barackból készül, hiába főzik azt Kecskeméten.

A tervezetben szereplő Pálinka Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Vám és Pénzügyőrség és a szeszipari szakmai szervezetek képviselőiből állna. A testület - a mellett, hogy szakmai tanácsokat adna és pálinkaversenyeket rendezne - hatósági jogköröket is kapna: véleményezhetné az új szeszfőzdék működési engedélyét, és kezdeményezhetné annak visszavonását, ha a főzde vét a szabályok ellen. A testület megkapná a beszedett szeszadó két százalékát is.

Még több fotóért kattintson a képre!

"Az eljárással és a fogalmakkal mindenki tisztában van" - mondta Csampa, aki szerint semmi szükség arra, hogy törvényt alkossanak a pálinkafőzésről. A férfi ezt azzal indokolta, hogy a túlszabályozás nem tesz jót a gyártásnak. A főzésnek több száz éves hagyományai vannak, de mióta szabályozzák, azóta egyre rosszabb a helyzet - magyarázta az [origo]-nak a főzde vezetője, aki szerint a túladóztatás a legnagyobb gond. A pálinkásmester azzal egyetért, hogy a palackozott árúk termelőit meg kell adóztatni, azt viszont érthetetlennek tartja, hogy a háztájit miért kell megsarcolni.

Mátraszelén egy liter 50 fokos pálinka főzéséért 1000 forintot kérnek a gazdáktól, amiből 600 forintot tesz ki az adó. Csampa úgy véli: épp elég terhet jelent a gazdáknak a fa elültetése, a gyümölcs nevelése és a cefre gondozása, a pálinka után adó már túlzás. A túlszabályozás csak a zugfőzdék elterjedésének kedvez - mondta a férfi, aki szerint ezzel a módszerrel leginkább silány minőséget lehet előállítani. A pálinka ugyanis annál finomabb, minél hosszabb csövön vezetik át a párlatot, a zugfőzdében viszont erre nincs lehetőség.

A mátreszelei főzde vezetőjével szemben a Magyar Pálinka Lovagrend nagyon fontosnak tarja a szabályozást, azt szeretnék, ha a törvényt már idén tárgysorozatba venné és jövő tavasszal el is fogadná az Országgyűlés. Az [origo] szerette volna megtudni, hogy a kormány támogatja-e az ellenzéki képviselők javaslatát, de a földművelésügyi tárcánál nem tudták megmondani, mi a véleményük a szövegről. A pálinkalovagrend nagymestere szerint azonban Gyurcsány Ferenc már őszi falujárása során megígérte nekik, támogatja a pálinkatörvényt.