Pénzt remélve ereszti szélnek a szemetet a kormány

Miközben szinte nemzeti üggyé vált a Szentgotthárdtól néhány száz méterre tervezett osztrák szemétégető elleni tiltakozás, a kormány már évekkel ezelőtt döntött: a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése helyett, a megállíthatatlanul növekvő szeméthegyek elégetését tekinti a hosszú távú megoldásnak. Utóbbi ráadásul jövedelmező üzlet is, amihez jelentős uniós forrásokat lehet hozzá felhasználni.

2006 végén a magyar sajtó a Kiskunságban talált, 4800 tonna, illegálisan az országba hozott német szemét hírétől volt hangos. Az azonban szinte senkinek nem tűnt fel, hogy 2005 novemberétől 2007 májusáig összesen 189 ezer tonna német és osztrák hulladék érkezett legálisan Magyarországra. A címzett - a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség adatai szerint - az esetek többségében a visontai Mátra Erőmű, kisebb részben a hejőcsabai Holcim cementgyár volt.

Az engedéllyel érkező hulladék - hasonlóan a kiskunsági bálákhoz - olyan, a kommunális (háztartási) szemétből kiválogatott anyag (főként papír és műanyag) volt, amit a két üzem a normál tüzelőanyaggal együtt égetett el. "Az elmúlt időszak égetései nagyüzemi kísérletnek tekinthetőek" - mondta a [origo]-nak Giczey András, a Mátra Erőmű termelési főosztályvezetője, aki szerint a cégnek hosszú távon nem célja a külföldi hulladék égetése, az import szemetet csak arra használták, hogy műszaki szempontból felkészüljenek a hazai hulladék "energetikai hasznosítására".

A hulladék tulajdonosa égetési díjat fizetett az erőműnek, amelynek pontos összege üzleti titok, de 20 és 40 euró közt lehet tonnánként, míg Németországban 200 euró. Ebből Giczey szerint az elmúlt időszakban nem származott jelentősebb nyereség. 2008. január 1-től azonban életbe lépett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) új, a megújuló erőforrásokból és hulladékból termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló rendelete, ami anyagilag is érdekelté teszi az erőművet a hulladékégetésben, hiszen a piacinál magasabb árat kap az így nyert áramért.

A hulladékégetés ipari méretű beindításához arra is szükség van, hogy Magyarországon is megkezdődjön a háztartási szemét olyan mértékű szelektálása, amivel nagy mennyiségben jönne létre egy viszonylag magas fűtőértékű, nem veszélyes hulladéktípus. "Véleményünk szerint ez pár éven belül elkerülhetetlenül be fog következni" - magyarázta az erőmű főosztályvezetője.

Szürkészöld energia

Ha minden a kormány elképzelései szerint alakul, hamarosan rendelkezésre is áll majd az égetésre kész hazai hulladék. A kormányzati akarat ugyanis évek óta abba az irányba mutat, hogy hulladékégetéssel kell megoldani a szemétgondokat. A legfontosabb lépést már régen megtették: a hulladékból nyert áram a 2001-es villamosenergia-törvényben (Vet.) egy kalap alá került a megújuló energiaforrásokkal, vagyis zöld energiává nyilvánították. (Igaz, a 2001-es Vet. még csak a biológiailag lebomló szerves anyagok, például mezőgazdasági hulladékok égetését támogatta, de a 2007-es törvény már nem tesz ilyen kitételt)

A törvény alapján a 2002 utolsó napjaiban megjelent GKM-rendelet is a kötelező átvétel körébe sorolta a hulladékból termelt áramot, a garantált ár pedig - ahogy a megújuló forrásból termelt áramé is - évről évre emelkedett. Kivételt csak 2008 képez, mert a legújabb rendelet a tavalyinál valamivel alacsonyabban, csúcsidőben (nappal) kilowattóránként 27,7 forintban, "völgyidőszakban" 19,1 forintban, a legkisebb fogyasztású "mélyvölgyi időszakban" pedig 9,9 forintban határozta meg az alapárat. Ezt ugyan különböző tényezők (például az erőmű hatékonysága) némileg módosíthatják, de a termelő így is a piacinál magasabb, körülbelül 20 forint feletti átlagos árat érhet el a szemétégetéssel (az atomerőműben 8-9, Visontán lignitből körülbelül 12 forinttért állítanak elő egy kilowattórát).

A hulladékégetést ellenző környezetvédők szerint a szemétből nyert áram nem zöldenergia, mert a hulladék jelentős része kőolajszármazék műanyagokból áll, melynek elégetésével ugyanúgy fosszilis széndioxid kerül a légkörbe, mintha szenet, földgázt vagy olajat égetnének, azaz, fokozza az üvegházhatást. Ráadásul a hulladékból az égetés során sokféle mérgező anyag is felszabadulhat, amit a kritikusok szerint a legmodernebb berendezések sem szűrhetnek ki teljesen.

A hivatalos álláspont szerint azonban a szemétégetés zöld, sőt, a gazdasági tárca mellett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) is letette a voksát az égetés mellett. "Más azért hulladékot égetni, mint szenet bányászni vagy olajat behozni" - vette védelmébe az égetés támogatását az [origo] érdeklődésére Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Fodor szerint a hulladékégetés széndioxid-egyenlege ugyan nem nulla, de kisebb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. Az égetésről a miniszter szerint már csak azért sem szabad lemondani, mert az segíthet megoldani az ország egyre fenyegetőbb szemétgondjait is.