Józsi, hol vagy? - furcsa állatkerti szökések

Zebra a mecseki szőlőben, rhesusmajmok a Bükkben, pingvin a trolimegállóban, oroszlán a kisföldalattin - ha ritkán és rövid időre is, de időnként felbukkannak furcsa állatok szokatlan helyeken. Az állatkerti szökések nem magyarázzák meg az összes rejtélyes jószág eredetét. Máig nem tudni biztosan például, honnan került csuklyás majom Csongrád megyébe vagy tigrispiton Tatára. Az erdészek ismétlődő bejelentéseiből pedig úgy tűnik, néhány mosómedve egész jól berendezkedett a magyar vadonban.

Ha felfordítanánk és jól megráznák a világ nagyvárosait, alaposan meglepődnénk, mennyi nem oda való állat potyogna ki belőlük: zsiráfok, víizilovak és számtalan egyéb jószág - mondja Yann Martel Pi élete című regényének főszereplője. A felvetésnek - úgy tűnik - van némi valóságalapja. Ha nem is egy adott pillanatban, egyszerre bujkálnak közöttünk, de olykor Magyarországon is előfordul, hogy furcsa helyeken bukkannak fel furcsa állatok.

A második világháborúban, Budapest ostromának idején hetekig éldegélt egy oroszlán a kisföldalatti alagútjában - mesélte Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A bombazáporban megsérült a nagymacskák ketrece, így tudott az oroszlán kisétálni és bevackolni magát az alagútba. Az ostrom befejeztével aztán visszavitték az állatkertbe.

Nem kell feltétlenül bombatámadás ahhoz, hogy egy állat meglépjen. Amikor pápaszemes pingvinek sétáltak ki a budapesti álllatkertből, eljutottak egészen a trolimegállóig, néhány mókusmajom pedig elvetődött a Széchenyi fürdő tájára. Józsi, a sziklaugró pingvin messzebb jutott, őt a Dózsa György út kövezetén látták totyogni - sorolta az állatkerti szóvivő. Az egyik barnamedve szökésekor nem jutott ugyan ki az állatkertből, de a frászt hozta az egyik vécés nénire, mikor a háta mögé osont. A vécés néni a felmosófával orrba vágta, mire a medve továbbállt, és célba vette a perecárust, aki megkínálta nápolyival.

Medve a vödör alatt

A jászberényi állatkertből egyszer egy ormányos medvének veszett nyoma. A riasztónak hangzó hírről beszámolt a média is, csak éppen azt nem tették hozzá, hogy ez a faj csak mosómedve nagyságú, és teljesen barátságos jószág - mondta Fercsik Péter, az állatkert igazgatóhelyettese. Az állat végül egy közeli kertes házban kötött ki, a lakók úgy csípték nyakon, hogy leborították egy vödörrel az udvarban.

Négy évvel ezelőtt egy zebra bukkant fel a mecseki szőlőkben. A patás a Pécsi Állatkertből lógott meg, és alig egy órát töltött szabadon, szökése mégis gondozójának állásába került - tudtuk meg Andricz Bertoldtól, a Pécsi Állatkert csoportvezetőjétől. Veszprémben egyszer egy indiai antilop sétálta körbe a várost, miután valamitől megriadva futásnak eredt az állatkertből.

2006-ban a Bükki Nemzeti Park fáin éjszakázott egy hatfős rhesusmajomcsapat. Az állatok, akik a Miskolci Állatkert főápolója szerint rendkívül ügyesek és ravaszak, szétszóródtak a húsz hektáros területen. Másnap az izgő-mozgó majmok kifogtak a kábítólövedékkel őket meglőni próbáló gondozón, de a takarmánynak nem tudtak ellenállni, így sikerült visszacsalogatni mind a hatot. Szintén miskolci szökevény volt egy gólya, aki rendszeresen elrepült az egyik forgalmas buszállomásra, s ott fölült a kandeláber tetejére. A gólya magyarországi jelenléte alapvetően nem szokatlan, de ez a madár mindezt télen tette, a hóban. A főápoló szerint direkt csinálta, tudta, hogy felhívja magára a figyelmet.

A Veszprémi Állatkert egyik emlékezetes szökése a hatvanas években történt. Böbe, az országszerte népszerű csimpánz az állatkert melletti városnegyedben meglátogatott egy családot - mondta Endrédi Lajos, az intézmény szóvivője. Veszprémben fordult elő az is, hogy egy japán makákócsalád kimászott új kifutójából, s pár napig szabadon mászkált az állatkertben. Az az állatkerti dolgozó, aki visszacsalogatta őket a házukba, egy üveg whiskyt kapott jutalmul.

"Egy reggel, mikor órákkal a nyitás előtt jöttem be, ballagott velem szembe három oroszlán az állatkertben" - idézte fel egy emlékezetes kalandját a jászberényi igazgatóhelyettes. Hóna alá kapta őket, és visszasétált velük a ketrecükhöz. Az oroszlánok ugyanis csak néhány hetes kis állatok voltak, akik kipréselték magukat az átjáró folyosójuk rácsain.

Nagyon ritkán, de előfordul az is, hogy a szökevény soha nem kerül meg. A Miskolci Állatkertből öt éve megszökött egy koati, azaz ormányos medve, amelynek azóta se bukkantak a nyomára, se élve, se holtan. Valaki állítólag látott egy hozzá hasonlító, elütött állatot, és a főápoló is kétli, hogy életben lehetne még, de bizonyíték nincsen. A Szegedi Vadasparkból egy kék-sárga papagáj tűnt el két hónappal ezelőtt, egyelőre róla sincs hír.

A tatai tigrispiton és a rejtélyes csuklyás majom

A Veszprémi Állatkert szóvivője szerint ha kóborolnak Magyarországon egzotikus vadállatok, arról inkább egyes hobbi- állattartók tehetnek. Bár szigorú az erre vonatkozó jogszabály, mégsem lehetetlen majmot, kígyót tartani. 2005-ben egy négyméteres indiai tigrispiton tetemére bukkantak a tatai fürdő melletti parkban. Gazdája feltehetően szabadon engedte, és így a hidegben elpusztult. Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója tud egy csuklyás majomról, amely először Ásotthalom környékén bukkant fel, és jó harminc kilométerre onnan fogták végül be. Azóta sem derült ki, honnan került oda.

2004-ben sokáig keringtek történetek egy, a baranyai erdőkben kóborló tigrisről. Többen látni vélték, néhány birka eltűnését is a számlájára írták, de a rendőrség végül egy hét után feladta a keresését. Az egzotikusabb állatok nem vészelnék át a magyar telet - véli a Miskolci Állatkert főápolója. Viszont a pumák, a hópárducok és az örvös pekarik egy ideig elboldogulnának a Szegedi Vadaspark igazgatója szerint.

Erdészek időnként mosómedvékről tesznek bejelentést. Ezek az állatok is valószínűleg hobbi-állattartóktól szöktek meg, vastag bundájuk védi őket a hideg ellen, táplálékot a szeméttelepekről és kukákból szereznek. A mosómedvék jelenléte veszélyezteti az itthoni fajokat, csakúgy, mint a szabadon engedett, megunt, nem őshonos ékszerteknősök, amelyek elzavarják élőhelyeikről a mocsári teknősöket.

A magyar állatkertek munkatársai egybehangzóan azt mondták, hogy a szökött állatok többsége arra törekszik, hogy visszajusson a szokott helyére, hiszen ott érzik magukat biztonságban, az az ő területük. Ha szökevénnyel van dolgunk, a legfontosabb, hogy nem szabad elkezdeni kergetni, a befogást a gondozókra kell bízni.