Nem Blaskó az első, aki visszadobta az állami kitüntetést

Nem fogadja el a Kossuth-díjat Blaskó Péter színművész, mert így akar tiltakozni az ellen, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. A Nemzeti Színház társulatának tagja nyílt levelében úgy fogalmazott, ha "ismét demokrácia lesz Magyarországon", akkor szívesen átveszi a díjat. A kormányszóvivő szerint Blaskó döntése a köztársaságnak szól. Nem a színész az első, aki nem tartott igényt valamilyen elismerésre: Für Lajos volt honvédelmi miniszter kétszer, Moldova György háromszor utasította vissza a neki szánt címet, Bokros Lajos a kitüntetés hiányos indoklásán sértődött meg.

Nem Blaskó Péter az első, aki különféle politikai, ideológia vagy más személyes okra hivatkozva nem fogadja el a neki szánt kitüntetést. Az elmúlt húsz évben számtalan művész, politikus utasította vissza, hogy elismerjék egyes címekkel:

1989-ben többen is visszautasították a nekik szánt címet: Kerényi Imre rendező, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára a kiváló művész kitüntetést nem fogadta el, döntését nyilatkozatban tudatta, de nem indokolta. Orbán György zeneszerző az Erkel Ferenc-díjra, Jeles András filmrendező a Balázs Béla-díjra nem tartott igényt.

Két évvel később Horányi György nemzetközi hírű vegyész, az Akadémiai Díjat utasította vissza arra hivatkozva, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a függetlenségéért harcol, és ezt kívánja tenni a továbbiakban is. Egy évvel később Vértes Edit nyelvész ugyanezt a díjat nem vette át.

Melocco nem akart mosolygó szerepet

Elvi okokra hivatkozva nem vette át a neki ítélt Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész. A művész azzal indokolta döntését, hogy nem óhajt mosolygó szerepet vállalni egy olyan országban, ahol nőttön nő az elkeseredés, a szegénység, ráadásul ismét kétségbe vonják a keresztény kultúra létjogosultságát. 1998-ban viszont megkapta ugyanezt a kitüntetést.

Für Lajos a Vas Megye Közgyűlése által adományozott Vas Megyéért Díjat utasította vissza, mondván: mindig azért dolgozott, hogy embertársait és a közösséget szolgálja, nem pedig azért, hogy bármilyen elismerést kapjon. Szilágyi István romániai magyar írónak az év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díj nem kellett. Für Lajos más okokra hivatkozva ezt még egyszer megismételte 2006-ban: nem fogadta el a Debreceni Egyetem kitüntetését. Arra hivatkozott, hogy 1956-os debreceni forradalmi bizottmány titkára volt, ezért a debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgták, s ezt a határozatot az egyetem azóta sem törölte.

Moldova többször ellenállt

Hiába találta 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle forgatókönyv-díjas alkotásának Szilágyi Andor rendező A Rózsa énekei című filmjét, Szilágyi visszautasította az elismerést arra hivatkozva, hogy ellenérzéseket váltott ki benne a játékfilmeket értékelő zsűri döntése. Ugyanebben az évben Moldova György író nem vette át a főváros Pro Urbe díját. Valaha csak annyi korrupció volt, hogy egy tanácselnök harmincévi munka után, kapott egy tóparti telket, ma pedig milliárdokat lopnak bizonyos politikusok, mindezt a kisemberek kárára - többek között ezzel magyarázta döntését a Kossuth-díjas író. Moldova hasonló okokból nem hagyta, hogy Kőbánya díszpolgárának válasszák, 1957-ben pedig a József Attila-díjat nem fogadta el, akkor azért, mert osztályfőnöke, Háy Gyula író és osztálytársa, Csurka István író börtönben ült.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést azért utasította vissza, mert szerinte Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Farkas Árpád költőnek, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilap főszerkesztőjének az nem tetszett, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza Magyarország elnöke, ezért visszautasította az elismerést.

Garas és Bokros is így tiltakozott

2005-ben a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Erdélyi Géza nem vette át a neki odaítélt Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, mert mint mondta, a kettős állampolgárság kérdését népszavazással vizsgálni hivatott nap és annak emléke még nagyon közeli.

Bokros Lajos viszont azért orrolhatott meg, és utasította vissza a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozata kitüntetést, mert annak nem szerepelt korábbi pénzügyminiszteri tevékenysége. 2006-ban Debreczeni József közíró a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést utasította vissza, mondván, hogy közszereplése, az ellenzéket bíráló hangú írásai és az a tény, hogy éppen a miniszterelnök portréján dolgozik visszatetszést szülhetne, a kitüntetés rontaná írásai hitelét, szavahihetőségét.

Tavaly Garas Dezső élt hasonló, szimbolikus visszautasítással: a Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze nem tartott igényt a Magyar Rádió Karinthy-gyűrűjére, mert így akart tiltakozni az ellen, hogy elbocsátották Farkasházy Tivadart, a Rádiókabaré szerkesztőjét.