Magyar zűrzavarról ír az Economist

Lesújtó képet fest Magyarországról a népszavazás utáni helyzetet elemző cikkében a The Economist. A tekintélyes brit hetilap szerint a reformok folytatására már nincs sok esély, a magyar politikusok pedig azt csinálják, amihez a legjobban értenek: civakodnak a rövidtávú előnyök megszerzéséért.

"Egykor a térség csodagyereke volt, de most Magyarország sántít, a kormánya eszén túljárt az ellenzék, gazdasága bajban van, lakossága pedig bosszús" - fest nem túl hízelgő képet a The Economist legfrissebb számában megjelent írás, amely a Magyar összevisszaság címet viseli. A cikk a március 9-i népszavazás utáni helyzetet elemzi, és megjegyzi, hogy az eredmény diadal volt az ellenzéki Fidesz számára.

A The Economist szerint a népszavazás által eltörölt díjak pótlása mellett is vannak problémák szép számmal. A tekintélyes hetilap emlékeztet rá, hogy a térségben Magyarországon a legnagyobb az adóteher, és a külföldi befektetések is visszaestek. A megtermelt profitot azért nem fektetik be újra Magyarországon, mert egyrészt magasak az adók, másrészt bizonytalan az üzleti környezet - mondta az újságnak Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza.

A hetilap elemzi a politikai kilátásokat is. Gyurcsány Ferencnek csak egy éve van arra, hogy rendbe tegye a gazdaságot, és egyúttal növelje pártja támogatottságát, különben lehetséges, hogy távoznia kell posztjáról - véli a szerző, aki hozzáteszi, hogy a reformok folytatására nincs sok esély a népszavazás után, és most már úgy tűnik, nem a kormány, hanem a Fidesz van kezdeményező szerepben.

"Röviden, Magyarország politikusai azt csinálják, amihez a legjobban értenek: civakodnak a rövidtávú előnyök megszerzéséért, miközben a strukturális problémákat érintetlenül hagyják" - jegyzi meg lemondóan a világ egyik legismertebb hetilapja, amely a cikket egy összehasonlítással zárja: az egykori sereghajtó Szlovákia már akár jövőre csatlakozhat az eurózónához, míg Magyarországnak erre leghamarabb 2014-ben lesz esélye.