Az ingyenbusz sem elég jó a Pest megyei településeknek

Mérgelődnek a Pest megyei települések polgármesterei a BKV miatt, amely szorult pénzügyi helyzetében újra előhozta a régi vitát: fizessen-e az agglomeráció a HÉV-ért és buszért, amely a fővárosba viszi lakosait. A fővárosra is haragszanak a polgármesterek, akik úgy érzik, a BKV körüli balhék árát velük akarják megfizettetni. Miközben a települések a BKV-szolgáltatás színvonala miatt sem akarnak fizetni, a fizető önkormányzatok új járatoknak örülnek.

Mindössze hét olyan Pest megyei település van, amely pénzt ad a BKV-nak azért, mert járatai elérik a területét - tizennyolc önkormányzat viszont nem hajlandó beszállni az őt érintő HÉV- vagy buszjáratok finanszírozásába. A BKV - és a főváros - emiatt régóta óta vitában áll az agglomerációs települések némelyikével. Demszky Gábor főpolgármester ismét elővette régi kívánságát: az önkormányzatok fizessenek, ha már a BKV-járatok hozzájuk is elérnek.

Demszky szerint a HÉV-vonalak üzemeltetése a környéki településeken négymilliárdos veszteséget termel. Az agglomerációs településeknek a nyugati példát követve részt kellene vállalniuk a BKV-járatok költségeiből - jelentette ki a közelmúltban. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes ennél tovább ment, amikor azt állította: ha a BKV nem közlekedne a városhatáron kívül, vagy ha a megye kivenné részét a költségekből, ma nem lenne nehéz helyzetben a társaság. A polgármesterek szerinte "kizárólag a budapestiek pénztárcájából fizetnének egy általuk is igénybe vett közszolgáltatásért".

Franka: "A felvetés is felháborító"

Az érintett megyei önkormányzatok viszont ezt visszautasítják, és nem akarnak fizetni. "Nincs ilyen kötelezettségünk" - jelentette ki az [origo] kérdésére Szente Kálmán, Solymár polgármestere. "Előbb a BKV-n belül kellene rendet csinálni" - üzente a pilisborosjenői polgármester, Küller János.

Az önkormányzatok szerint a BKV drágán és alacsony színvonalon működteti az agglomerációs hálózatát. Pénzhiánnyal és azzal is védekeztek, hogy a főváros miatt is vonnak el forrásokat az agglomerációtól. (Budapest általában éppen ennek ellenkezőjét állítja, amikor a megyét vádolja élősködéssel.) "A felvetés is felháborító azután, hogy a kormány és a fővárosi vezetés szűkíti az anyagi lehetőségeinket" - mérgelődött Franka Tibor kerepesi polgármester. "Nekünk nem jut a költségvetésünkből arra, hogy egy fővárosi céget fenntartsunk" - tette hozzá.

"A helyközi közlekedés biztosítása állami feladat" - szögezte le Gémesi György (KDNP-MDF), Gödöllő polgármestere. A HÉV üzemeltetését 1990-ben örömmel átvállalta a főváros, azaz a BKV, tehát köteles működtetni - tette hozzá Gémesi, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is. "A BKV működését nem tette rendbe a főváros, és most az önkormányzatok elé tartja a markát" - mondta, és a BKV körüli eseményeket "felháborító kuplerájnak" nevezte.

Egészségükre, ha fizetnek

"Kedves egészségükre", "Biztos megvan rá az okuk" - reagáltak a polgármesterek az [origo] kérdésére, hogy vajon miért ad mégis pénzt a BKV-nak néhány önkormányzat. "Természetes, hiszen másként nem lenne közösségi a közlekedés" - indokolta meg Turai István, Törökbálint polgármestere a település BKV-nak adott évi 130 millió forintját. Miközben a nem fizető települések polgármesterei közül többen az alacsony színvonalra panaszkodtak, Turai örült annak, hogy Törökbálinton nemrégiben két új buszjárat is indult.

Veszteséges a HÉV-hálózat működtetése

Budaörs évente több mint 200 millió forintot ad a BKV-nak, amellyel szerződést kötött. A polgármester, Wittinghoff Tamás (MSZP-SZDSZ) szerint enélkül is járna busz Budaörsre, de biztosan sokkal ritkábban. A pénzt azért teszi le minden évben a város, hogy még a fővárosinál is jobb színvonalú szolgáltatáshoz jusson. "Mi korrektül járunk el" - mondta Wittinghof, de hozzátette: azért a fővárosnak nem kellene a BKV körüli vitákba és problémákba belekevernie a megyei önkormányzatokat.

HÉV Zrt.

A hét fizető települést leszámítva a többiek elzárkóznak az anyagi hozzájárulástól. Megegyezésre sok önkormányzat csak akkor lát esélyt, ha a BKV részesedést is juttat nekik az agglomerációs közlekedésből. Többek között erről tárgyaltak egymással - hosszú idő után először - a HÉV-vel érintett települések és a BKV vezetősége. Felmerült például egy BKV-ról többé-kevésbé leválasztott HÉV Zrt. ötlete, amelyben az önkormányzatok is tulajdonosok lennének - mondta az [origo]-nak Szűcs Lajos (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke, aki a találkozót szervezte. Szűcs szerint a peronok karbantartására akár enélkül is hajlandóak lennének a települések.