NZZ: Gyurcsány Ferenc a túlélésért küzd

A szocialisták már hajlanak arra, hogy idén ősszel megszabaduljanak Gyurcsány Ferenctől - írja a Neue Zürcher Zeitung szombati száma. A magyar származású szerző szerint az SZDSZ megbuktathatja ugyan a kormányt, de az számára is politikai öngyilkosság lenne, a Fidesz pedig bármennyire vezet a közvéleménykutatásokban, nem valószínű, hogy kétharmados többséget tud szerezni a parlamentben.

A magyar kormányfő túlélési harca címmel közölt cikket szombati számában a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) a magyarországi politikai helyzetről. A szerző, a magyar származású Oplatka András rámutat, hogy a legfőbb politikai vitatéma Magyarországon ma az, hogy leváltja-e a szocialista párt Gyurcsány Ferenc kormányfőt, és lesz-e előre hozott választás. Emlékeztet arra, hogy a legtöbb volt kommunista állammal ellentétben Magyarországon még nem volt idő előtti választást 1990 óta, ám ez most, az SZDSZ-nek a kormányból való kiválásával megváltozhat.

A számszerűen gyenge SZDSZ a mérleg nyelvét képezi a parlamentben a szocialista kormánytábor és az ellenzéki Fidesz között, de kérdéses, hogy új szerepkörében valóban jobban tudja-e befolyásolni a kormány irányvonalát - írja Oplatka, aki szerint óvatosan kell kezelni a fenyegetést, hogy szükség esetén új választást kényszerít ki. Egy előre hozott szavazás ugyanis most a volt koalíciós partnerek egyikének sem ígér jót. Így a szocialisták azzal az egyszerű figyelmeztetéssel tudják sakkban tartani a szabad demokratákat, hogy politikai öngyilkossággal érne fel számukra, ha segédkezet nyújtanának az új választásokhoz.

Ez a gondolatmenet a szabaddemokraták minden retorikája ellenére amellett szól, hogy a mindig is a baloldali táborhoz tartozó liberálisok kivárjanak, és a döntő helyzetekben a Gyurcsány-kabinet védelmére keljenek - véli a szerző. Hosszabb távon persze marad a kérdés az SZDSZ számára: mi az erősebb, a politikai elvhűség vagy a korai választástól való félelem. A tényleges erőpróba az év vége felé jöhet el, amikor esedékessé válik a költségvetés elfogadása.

Oplatka úgy véli, hogy a jelenlegi helyzeten keveset változtat az SZDSZ élén bekövetkezett vezetői váltás. Mint írja, Fodor Gábor az utóbbi hetekben többször érzékeltette, hogy el tudja képzelni a szocialistákkal való koalíció felújítását, de később tompított ezen a véleményén. Hogy pontosan hol is áll ebben a kérdésben, és milyen nagy a játéktere az SZDSZ-en belül, hamarosan ki kell derülnie. "Ha jól értjük, amit mond, akkor mindazonáltal csak akkor képzelhető el számára az újbóli együttműködés a szocialistákkal, ha a miniszterelnök többé már nem Gyurcsány Ferenc" - jegyzi meg a szerző.

A kormányfő már kijelentette, hogy kész visszalépni, ha a személye képezi az akadályt a liberálisokkal való újraegyesülés útjában. Hosszú ideig az a nézet uralkodott a szocialisták között, hogy a népszerűtlen takarékossági intézkedésekre való tekintettel Gyurcsánynak fenékig kell ürítenie a keserű poharat, mielőtt a következő választás közeledtével leváltják. Ma azonban - véli Oplatka - az a meggyőződés látszik felülkerekedni, hogy lehetőség szerint már most ősszel találjanak utódot helyette, mert még képes, és magával rántja a szakadékba az MSZP-t.

Gyurcsány Ferenc azonban természeténél fogva nem az a fajta, aki könnyen feladja - írta Oplatka. Egyszer már megmentette a hatalmat a baloldal számára a 2006-os választáson, amelyet sok szocialista elveszettnek hitt. A kormányfő most abba a gondolatba csimpaszkodik bele, hogy valami hasonlót ezúttal is meg tud tenni: az eddigi megszigorítások gyümölcsei hivatali idejének második felére beérnek, és a közhangulat is megfordul. Csakhogy a két évvel ezelőttihez képest a helyzet alapvetően megváltozott, az őszödi beszéd lerombolta Gyurcsány szavahihetőségét, minden politikus legfontosabb aduját.

Orbán a kapuk előtt? - teszi fel a kérdést a szerző, megemlítve, hogy a közvélemény-kutatások hónapok óta kétszer annyi szavazatot jeleznek a Fidesznek, mint a MSZP-nek, ami a baloldal politikusait és publicistáit arra készteti, hogy a Fidesz elnökének hatalmi törekvésére figyelmeztessenek. Szerintük Orbán arra használná fel a kétharmados többséget, hogy módosítsa az alkotmányt, és elnöki rendszert vezessen be a maga számára. Oplatka azonban a Fidesz jelenlegi lendülete ellenére is valószínűtlennek nevezi, hogy az ellenzéki párt kétharmados többséget szerezzen. Magyarázata szerint hagyományosan túl erős a baloldali választótábor ahhoz, hogy ez megtörténjen.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbán egy további, tüstént kihasznált támadási felületet szolgáltatott maga ellen azzal, hogy zárt körben elhangzott beszédéből részletek szivárogtak ki. Bár a kívülállók közül senki sem tudja, hogy pontosan mit is mondott, annyi azonban megállapíthatónak tűnik, hogy a Fidesz elnöke bevallotta: a hatalom birtokában pártjának is folytatnia kellene a gazdaság szanálását. Önmagában ez közhely, de nem vág egybe a Fidesz eddigi szóhasználatával: az ellenzéki párt ugyanis azt állította, hogy a hatalomban bekövetkező változással egy csapásra jobbra fordulnak majd a dolgok az országban.