Semmibe veszi a MÁV a biztos kérését

Hiába kérték írásban, hiába közölték szóban, a MÁV nem hajlandó eleget tenni az adatvédelmi ombudsmani hivatal felszólításának. Az [origo] kérésére állapította meg a biztos, hogy a hatalmas állami pénzeket felemésztő vállalat csúcsvezetőinek fizetése nyilvános. Egy hasonló helyzetben a Miniszterelnöki Hivatal már beadta a derekát, a vasúttársaság azonban a jelek szerint különbnek tartja magát náluk is.

Továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a MÁV Zrt. a cég vezetőinek fizetését, pedig Szabó Máté ombudsman Neumann Márta jogi igazgatónak címzett legutóbbi levelében már úgy fogalmazott, hogy "haladéktalanul teljesítsék az újságíró adatigénylését".

Az [origo] még május elején kérte először a közlekedési vállalatot, hogy közölje a felső vezetés (32 ember) havi járandóságának összegét. Az alap havi fizetés mellett a mozgó bérre, a prémiumra, a költségtérítésre, az ingyen bérletre, a felmondási kondíciókra, valamint a főnökök által használt céges autókra is kíváncsiak voltunk.

A MÁV személyiségi jogokra hivatkozva elutasította az adatigénylést, ezért panasszal fordultunk az adatvédelmi biztos nevében (jelenleg nincs betöltve a poszt) eljáró Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Állásfoglalásában az ombudsman közölte, hogy az állami vállalat közfeladatot lát el, az adatok nyilvánosak, ezért ki kell adni a kért fizetéseket. A vasúttársaság másként értelmezte a jogszabályokat, majd a következőképpen utasította el az ombudsmant: "Véleményünk szerint állásfoglalása nem vonatkozik a MÁV Zrt.-re" - közölték.

Kiokosították a MÁV-igazgatót

Az ombudsmani hivatal munkatársai emiatt felkeresték a MÁV illetékeseit, hogy közöljék velük, mely törvényeket - és milyen módon - kell értelmezni az adatigényléssel kapcsolatban. A megbeszélés után Szabó Máté egy levélben ismét közölte a cég jogi igazgatójával, hogy ki kell adniuk a fizetéseket, az [origo] pedig újból kérte azokat írásban. A vasúttársaság azonban hallgat, emailünkre eddig nem válaszoltak. Az ombudsman szerint "a MÁV jogszerűtlenül jár el" a fizetések eltitkolásával.

Sigulinszki Tibor szóvivő szerint válaszolnak majd valamikor, de hogy mikor, azt nem tudta megmondani. Megjegyezte azonban azt is: "A MÁV álláspontja nem változott a kérdésben."

Szerintük ők nem vasúti szállítók

Az ombudsmani hivatal jogászai és a MÁV közötti törvényértelmezési vita lényege az, hogy a cég "jogszabályban meghatározott állami feladatot" lát-e el, vagy sem. A MÁV ugyanis tévesnek ítéli Szabó Máté azon véleményét, hogy a vállalat "fő tevékenysége a vasúti szállítás" lenne.

Ez azért is érdekes álláspont a cég részéről, mert maga a MÁV közölte egy emailben az [origo]-val - még a fizetések kérése előtt -, hogy a vállalat a működéséhez 2007-ben például 111 milliárd forintot biztosított az állam költségtérítés, árkiegészítés, jövedékiadó-visszatérítés és egyéb címeken. Ráadásul a vasúti törvény szerint is közszolgáltatást végeznek. Emiatt a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - állítja a biztos.

Egy szocialista politikus szerint többmilliós fizetések vannak a MÁV-nál. Somlyódy Csaba, a főváros cégei felett munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság elnöke azt nyilatkozta korábban az MTI-nek, hogy a BKV-tól távozott - és a prémiummal együtt havi 3,7 milliót keresett - Antal Attila vezérigazgató a jövedelme alapján a MÁV-nál a 30 legjobban kereső dolgozó közé sem kerülne be.

Hasonló esetek

Nem ez az első alkalom, hogy az [origo] közpénzből fizetett vezetők jövedelmének nyilvánosságra hozatalát kéri, amit aztán megtagadtak az illetékesek. 2007 tavaszán a versenyszférából érkezett szakemberekkel erősítette meg tanácsadói csapatát a kormányfő, akiknek szerettük volna megtudni a fizetését, de ezt elsőre megtagadta a Miniszterelnöki Hivatal (MeH).

Ez után panasszal fordultunk Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztoshoz, akinek állásfoglalása egyértelművé tette, hogy az összegeket ki kell adni. A MeH meg is változtatta korábbi véleményét, és név szerint nyilvánosságra hozta a tanácsadók bruttó 854-900 ezer forintos fizetését, az ezen felüli pluszjuttatásokat, és a használt céges autók kategóriáját is.

Tavasszal utánakérdeztünk a hazai nagyvárosok önkormányzati cégeinél - szintén adóforintokból fizetett - a vezetők jövedelmének is. A tizenkilenc megyeszékhelyből mindössze hat árulta el, hogy a tulajdonában lévő cégek vezetői mennyit keresnek. Kilenc válaszra se méltatta az [origo]-t, hárman pedig elutasították kérésünket. Az adatvédelmi biztos szerint itt is egyértelműen nyilvános adatról van szó.